Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb hallgató kezdi el tanulmányait. 2020-tól pedig drasztikusan visszaeshet az elsőévesek száma - írja a Népszava.
A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.
A lap szerint azonban az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten. Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret.
Ma a felvételizőknek durván a fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ha az 2020-tól valóban kötelező lesz, az egyetemre vágyó diákok 20-30 százaléka biztos, hogy emiatt fog elesni a továbbtanulás lehetőségétől – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, hozzátéve: több egyetemen indítanak nyelvi felkészítőket, ám ezeket csak azok tudják igénybe venni, akik ki tudják fizetni a képzést.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
