Jön a felvételi szigor: válságprogram készül az egyetemeken?

Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb hallgató kezdi el tanulmányait. 2020-tól pedig drasztikusan visszaeshet az elsőévesek száma - írja a Népszava.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.

A lap szerint azonban az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten. Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret.

Ma a felvételizőknek durván a fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ha az 2020-tól valóban kötelező lesz, az egyetemre vágyó diákok 20-30 százaléka biztos, hogy emiatt fog elesni a továbbtanulás lehetőségétől – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, hozzátéve: több egyetemen indítanak nyelvi felkészítőket, ám ezeket csak azok tudják igénybe venni, akik ki tudják fizetni a képzést.

Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.