Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a 2018-as felvételin, összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Volt olyan szak, amelyre 500 - vagyis a maximális - pontszámmal lehetett bejutni.
Ezerrel többen – csaknem 13 és fél ezren – jelölték meg idén első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, mint tavaly. A legtöbb diákot vonzó szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult Gazdálkodástudományi Intézet és a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ képzései is.
Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.
A 2018. július 25-én nyilvánosságra hozott felvételi eredmények szerint 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben. A felvettek harmada a pedagógusképzési területen kezdi meg tanulmányait. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése is folytatódott: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.
Az ELTE portfóliójában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége is várakozáson felüli: a jelentkezések és a frissen felvett hallgatók számát tekintve a Gazdálkodástudományi Intézet képzései országos szinten a területen a harmadik legnépszerűbbek.
| Hány ponttal lehetett bekerülni az ELTE szakjaira? |
Átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (404), a Gazdálkodástudományi Intézet (390) és az Állam- és Jogtudományi Kar (382) szakjaihoz volt szükséges, de a jelentkezők által elért pontszámok átlaga is országos szinten kiemelkedő: az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 fő átlagpontszáma kereken 400 volt. Érdekesség, hogy az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt, ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanárának kíván tanulni. |
A négy alap- és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, illetve pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkező került be.
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be; a legjelentősebb, közel kétszeres növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon látható, ahol közel háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.
Új szak az Informatikai Kar autonóm-rendszer-informatikus képzése, valamint a Természettudományi Kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10, magasan kvalifikált hallgatóval indulhat el az őszi szemeszterben.
A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzésein is nagyarányú a növekedés: az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat angol nyelven.
Melyik ELTE-karon kezdenek a legtöbben?
Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (1845) érkezik, a BTK-t a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1162) követi, a harmadik pedig a Természettudományi Kar (1115) lett.
Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).
Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre
Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
