Megvannak a ponthatárok: 480 pont kellett az egyik szakhoz az ELTE-n

A 2017-es felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire jelentkeztek a legtöbben, összesen 36 046-an, közülük 8776-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

  • Eduline
MTI / Jászai Csaba

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

A jelentkezők száma tavalyhoz képest csökkent, az ELTE viszont ennek ellenére növelni tudta a felvettek számát, mintegy 500 fővel. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az intézményhez csatolták a szombathelyi Savaria Egyetemi Központot, amely korábban a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozott.

A felvettek harmada (2315 fő) a pedagógusképzés képzési területen kezdi meg tanulmányait, köztük 1079 fő mint leendő tanító, valamint általános, illetve középiskolai tanár. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése idén is folytatódott: míg 2016-ban 579-en, idén 691-en iratkozhatnak be. Az osztatlan tanárképzések átlagponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó 380 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb szakpártagnak.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új hallgató a Bölcsészettudományi Karra (BTK, 1846) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1060), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1004). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1405), az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 853), valamint a TTK (806) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (683), őket követik a jogászok (648) - tájékoztat az egyetem.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu