A 2017-es felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire jelentkeztek a legtöbben, összesen 36 046-an, közülük 8776-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.
A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
A jelentkezők száma tavalyhoz képest csökkent, az ELTE viszont ennek ellenére növelni tudta a felvettek számát, mintegy 500 fővel. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az intézményhez csatolták a szombathelyi Savaria Egyetemi Központot, amely korábban a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozott.
A felvettek harmada (2315 fő) a pedagógusképzés képzési területen kezdi meg tanulmányait, köztük 1079 fő mint leendő tanító, valamint általános, illetve középiskolai tanár. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése idén is folytatódott: míg 2016-ban 579-en, idén 691-en iratkozhatnak be. Az osztatlan tanárképzések átlagponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó 380 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb szakpártagnak.
Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új hallgató a Bölcsészettudományi Karra (BTK, 1846) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1060), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1004). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1405), az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 853), valamint a TTK (806) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (683), őket követik a jogászok (648) - tájékoztat az egyetem.
A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
