Megvannak a ponthatárok: 480 pont kellett az egyik szakhoz az ELTE-n

A 2017-es felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire jelentkeztek a legtöbben, összesen 36 046-an, közülük 8776-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

  • Eduline
MTI / Jászai Csaba

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

A jelentkezők száma tavalyhoz képest csökkent, az ELTE viszont ennek ellenére növelni tudta a felvettek számát, mintegy 500 fővel. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az intézményhez csatolták a szombathelyi Savaria Egyetemi Központot, amely korábban a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozott.

A felvettek harmada (2315 fő) a pedagógusképzés képzési területen kezdi meg tanulmányait, köztük 1079 fő mint leendő tanító, valamint általános, illetve középiskolai tanár. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése idén is folytatódott: míg 2016-ban 579-en, idén 691-en iratkozhatnak be. Az osztatlan tanárképzések átlagponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó 380 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb szakpártagnak.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új hallgató a Bölcsészettudományi Karra (BTK, 1846) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1060), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1004). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1405), az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 853), valamint a TTK (806) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (683), őket követik a jogászok (648) - tájékoztat az egyetem.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.