Ezek a felvételizők jól jártak: hármas érettségi is elég volt a legtöbb műszaki képzéshez

Gépészmérnöki, műszaki menedzser, villamosmérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, járműmérnöki - ezek voltak az idei felvételi legnépszerűbb műszaki alapszakjai. Íme, az állami ösztöndíjas, nappali képzés ponthatárai.

  • Eduline
Shutterstock

Gépészmérnöki alapszakra összesen 5618-an jelentkeztek: első helyen 3005-en jelölték meg ezt a képzést, a legtöbben - 5248-an - állami ösztöndíjas helyre szeretett volna bekerülni. A műszaki menedzser alapképzésre 3769-en, első helyen 1475-en felvételiztek, az állami ösztöndíjas formát pedig 3392-en jelölték meg. 3179-en jelentkeztek villamosmérnöki alapszakra: első helyen 1775-en jelölték meg a jelentkezési lapon, állami ösztöndíjas helyre pedig 2963-an pályáztak.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

gépészmérnöki

 BME: 392KF: 260  ME: 270

műszaki menedzser

 BME: 320 SZTE: 260 SZIE: 260

villamosmérnöki

 BME: 365 ME: 270 ÓE: 260

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

 BCE: 389 DE: 330 NYME: 280

járműmérnöki

 BME: 344 SZE: 260 KF: 260

mechatronikai mérnöki

 BME: 452 ÓE: 270 SZE: 262

építőmérnöki

 BME: 320 PTE: 262 SZE: 272

biomérnöki

 BCE: 350 BME: 397 DE: 330

környezetmérnöki

 BME: 326 ME: 260 SZTE: 262

közlekedésmérnöki

 BME: 320 NYF: 260 SZE: 260

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.