Be lehet kerülni az egyetemre vagy főiskolára 280 ponttal? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Olvastam, hogy nem változott a minimumponthatár, idén is 280. Ez azt jelenti, hogy ha már most tudom, hogy 300 pontom lesz, akkor biztosan bekerülök az egyetemre?
2018-ban valóban marad a 2017-es minimumponthatár:
- alap- és osztatlan szakon 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pontHa ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak lesznek - vagyis nem biztos, hogy 300 ponttal be lehet kerülni az egyetemre, július 25-én (a ponthatárhúzás napján) minden kiderül.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Így kerülhettek be az egyetemre, ha rossz jegyeket szereztek a középiskolában
Sokszor felteszitek a kérdést, hogy milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában. Úgy érzitek, a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, ezzel szemben viszont az érettségin brillíroztatok? Így járhattok jól a felvételin: Mi a teendő akkor, ha nem olyan jók a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni?
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
