Itt vannak a friss felvételi adatok: ezek a legnépszerűbb gazdasági szakok

Hányan jelentkeztek a 2018-as felvételin a gazdasági alap- és osztatlan szakokra? Melyek a legnépszerűbb alapképzések? Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát.

  • Eduline
stiller

Ahogy az előző években, úgy idén is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint 8800-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 4220-an az első helyre sorolták ezt a képzést.

A következő táblázatban megnézhetitek, hányan szeretnének bejutni a gazdasági alap- és osztatlan szakokra.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
gazdálkodási és menedzsment88604220
kereskedelem és marketing60762572
turizmus-vendéglátás49892445
pénzügy és számvitel40232287
emberi erőforrások27871237
nemzetközi gazdálkodás27671376
alkalmazott közgazdaságtan400188
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (osztatlan)19789
üzleti szakoktató11875
gazdaságtudományi terület összesen2856721503

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt a lista: ezeken az egyetemi karokon lesz a legnagyobb verseny az államilag támogatott helyekért

Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, az idén (is) a Budapesti Corvinus Egyetem egyik karára jelentkezett a legtöbb felvételiző. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg a legtöbben az idei felvételin, összesen 6809-en. Az elsőhelyes jelentkezések versenyében is ez a kar nyert, 4298-an sorolták a jelentkezési lista első helyére.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.