Hány többletpontra számíthattok, ha nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, esetleg OKTV-helyezéssel vágtok neki a 2017-es felvételinek?
Maximum 100 többletpontot gyűjthettek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, sporteredménnyel vagy a felsőoktatási szakképzés zróvizsgájával, de pluszpontokat kapnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő és gyermeket gondozó felvételizők is.
Fontos, hogy akkor is 100 pontot kaptok, ha a különböző jogcímeken járó többletpontok összege több lenne.
Ebben a táblázatban részletes információt találtok arról, pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy megkapjátok a pluszpontokat.
Bukhatjátok a felvételit, ha erre nem figyeltek: nem járnak automatikusan a többletpontok
A többletpontok nem járnak automatikusan: legkésőbb 2017. július 12-ig igazolni kell a jogosultságot - hívta fel a figyelmet a Felvi. A Felvi kiemeli: a többletpontokat két csoportra lehet osztani, az előírt feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó többletpontok járnak emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésért, az egyes képzési területeken további többletpontok adhatók tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, OKJ szerinti szakképesítés vagy sporteredmény alapján.
Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
