Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok: minden infó a többletpontokról

Hány többletpontra számíthattok, ha nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, esetleg OKTV-helyezéssel vágtok neki a 2017-es felvételinek?

  • Eduline
Shutterstock

Maximum 100 többletpontot gyűjthettek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, sporteredménnyel vagy a felsőoktatási szakképzés zróvizsgájával, de pluszpontokat kapnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő és gyermeket gondozó felvételizők is.

Fontos, hogy akkor is 100 pontot kaptok, ha a különböző jogcímeken járó többletpontok összege több lenne.

Ebben a táblázatban részletes információt találtok arról, pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy megkapjátok a pluszpontokat.

Bukhatjátok a felvételit, ha erre nem figyeltek: nem járnak automatikusan a többletpontok

A többletpontok nem járnak automatikusan: legkésőbb 2017. július 12-ig igazolni kell a jogosultságot - hívta fel a figyelmet a Felvi. A Felvi kiemeli: a többletpontokat két csoportra lehet osztani, az előírt feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó többletpontok járnak emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésért, az egyes képzési területeken további többletpontok adhatók tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, OKJ szerinti szakképesítés vagy sporteredmény alapján.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.