2015-ös ponthatárok: hány pont kellett a tíz legnépszerűbb alapszakhoz?

Gazdálkodási és menedzsment, gépészmérnöki, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás - a 2015-ös felvételin is ezek az alapszakok vonzották a legtöbb jelentkezőt. Megnéztük, hány ponttal lehetett bejutni azokra a népszerű BA- és BSc-képzésekre, amelyeken nem központi ponthatárt húztak.

  • Eduline
Shutterstock

Az idei felvételi második legnépszerűbb alapszakja - a központi ponthatárral rendelkező gazdálkodási és menedzsment után - a gépészmérnöki lett: összesen 5520-an, első helyen 3051-en jelentkeztek. Az állami ösztöndíjas képzést 5197-en jelölték meg.

Itt van az összes felvételi ponthatár!

Mérnökinformatikus alapképzésre összesen 5152-en, első helyen 2911-en felvételiztek, állami ösztöndíjas helyre pedig 4743-an szerettek volna bekerülni. Az ápolás és betegellátás alapszakot összesen 4594-en, első helyen 2834-en jelölték meg, állami ösztöndíjas helyre pedig 4469-en jelentkeztek.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

gazdálkodási és menedzsment

BME: 460

BGF: 457

DE: 456

gépészmérnöki

BME: 383

DE: 280

ÓE: 284

mérnökinformatikus

BME: 375

DF: 280

ME: 280

kereskedelem és marketing

BCE: 449 (központi)

BGF: 449

DE: 449

turizmus-vendéglátás

BCE: 439

BGF (magyar nyelven): 428

SZF: 437

ápolás és betegellátás

PTE (ápoló):280

SE (ápoló): 304

DE (ápoló):280

óvodapedagógus

DE:280

EKF: 284

ELTE: 308

pszichológia

DE: 422

ELTE: 445

PPKE: 429

műszaki menedzser

BME: 330

SZTE: 280

SZIE: 280

gazdaságinformatikus

BCE: 400

BGF: 305

SZE: 282

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.