2015-ös ponthatárok: hány pont kellett a tíz legnépszerűbb alapszakhoz?

Gazdálkodási és menedzsment, gépészmérnöki, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás - a 2015-ös felvételin is ezek az alapszakok vonzották a legtöbb jelentkezőt. Megnéztük, hány ponttal lehetett bejutni azokra a népszerű BA- és BSc-képzésekre, amelyeken nem központi ponthatárt húztak.

  • Eduline
Shutterstock

Az idei felvételi második legnépszerűbb alapszakja - a központi ponthatárral rendelkező gazdálkodási és menedzsment után - a gépészmérnöki lett: összesen 5520-an, első helyen 3051-en jelentkeztek. Az állami ösztöndíjas képzést 5197-en jelölték meg.

Itt van az összes felvételi ponthatár!

Mérnökinformatikus alapképzésre összesen 5152-en, első helyen 2911-en felvételiztek, állami ösztöndíjas helyre pedig 4743-an szerettek volna bekerülni. Az ápolás és betegellátás alapszakot összesen 4594-en, első helyen 2834-en jelölték meg, állami ösztöndíjas helyre pedig 4469-en jelentkeztek.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

gazdálkodási és menedzsment

BME: 460

BGF: 457

DE: 456

gépészmérnöki

BME: 383

DE: 280

ÓE: 284

mérnökinformatikus

BME: 375

DF: 280

ME: 280

kereskedelem és marketing

BCE: 449 (központi)

BGF: 449

DE: 449

turizmus-vendéglátás

BCE: 439

BGF (magyar nyelven): 428

SZF: 437

ápolás és betegellátás

PTE (ápoló):280

SE (ápoló): 304

DE (ápoló):280

óvodapedagógus

DE:280

EKF: 284

ELTE: 308

pszichológia

DE: 422

ELTE: 445

PPKE: 429

műszaki menedzser

BME: 330

SZTE: 280

SZIE: 280

gazdaságinformatikus

BCE: 400

BGF: 305

SZE: 282

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.