Ezek a legkeresettebb diplomák: mennyi esélyetek van bekerülni?

A műszaki a második legnépszerűbb képzési terület a 2015-ben felvételizők körében, egy friss felmérés szerint pedig a vállalatok is ezen a területen küzdenek a leginkább szakemberhiánnyal. Megnéztük, mely szakokra jelentkeztek a legtöbben, és mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges helyre kerülnek be.

  • Eduline
Fazekas István

A gazdaságtudományi képzések után a műszaki szakok a legnépszerűbbek az idei felvételin: összesen 19 700-an jelentkeztek a terület képzéseire, ebből több mint 14 ezren nappali tagozatos alap- vagy osztatlan szakon szeretnének tanulni. Agrárképzésre összesen kilencezren jelentkeztek, háromból két felvételiző nappalin, alap- vagy osztatlan szakon kezdené meg a tanulmányait.

A műszaki szakokon, illetve a legnépszerűbb agrárszakokon nincs központi ponthatár: azok, akik elérik a 280 pontos minimumponthatárt (ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni), és belefér a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdheti el a tanulmányait. 2015-ben indul először duális képzés öt képzési területen, műszaki, informatikai, agrár-, természettudományi és gazdaságtudományi szakokon: a részeleteket itt olvashatjátok.

Ennek megfelelően az utóbbi években a jelentkezők nagy része támogatott képzésre került be: azoknak, akik önköltséges helyet szereznek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gépészmérnöki, műszaki menedzser, villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki, járműmérnöki és építőmérnöki alapszakán kell a legtöbbet fizetniük - szemeszterenként 325 ezer forintot.

SzakJelentkezők száma összesenElsőhelyes jelentkezők számaÁllami ösztöndíjas helyre jelentkezők számaÖnköltség/félév (ezer forint)
gépészmérnöki552030515197325 (BME), 270 (DE), 230 (ÓE), 210 (PTE), 190 (SZE), 210 (SZTE), 225 (SZIE)
műszaki menedzser372314653380325 (BME), 270 (DE), 230 (ÓE), 190 (SZE), 210 (SZTE), 185-250 (SZIE)
villamosmérnöki314216782922325 (BME), 200 (DE), 230 (ÓE), 210 (PTE), 190 (SZE)
mechatronikai mérnöki20618541930325 (BME), 270 (DE), 230 (ÓE), 190 (SZE), 210 (SZTE), 225 (SZIE)
járműmérnöki18937751852325 (BME), 250 (KF), 190 (SZE)
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki17446981682250 (BCE), 185 (DE), 190 (SZTE), 185-220 (SZIE)
élelmiszermérnöki15215461470250 (BCE), 175 (DE), 190 (SZTE)
építőmérnöki15207351416325 (BME), 270 (DE), 210 (PTE), 190 (SZE), 250 (SZTE)
mezőgazdasági mérnöki13115941176180 (DE), 190 (SZTE), 185-190 (SZIE)
biomérnöki12713771252320 (BCE), 325 (BME), 200 (DE), 200 (SZTE)

Anyagilag biztosan kifizetődő valamelyik műszaki vagy agrárszakon diplomázni, a 100 főnél nagyobb vállalatok ugyanis főleg ezeken a területeken küzdenek szakemberhiánnyal. Keresettek lesznek a gépész- és villamosmérnökök, egyéb műszaki végzettségű szakemberek, a jármű- és közlekedési, valamint agrármérnökök - derül ki a Macro-Talent 2015-2017 kutatásbból, amelyet a HVG HR Center megbízásából a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és az Aon Hewitt készített.

A cégeknek ugyanakkor mindössze 12 százaléka tervezi, hogy a következő három évben friss diplomást vesz fel: a gyakorlati ismereteket, a problémamegoldó képességet, az önbizalmat, az elhivatottságot, a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét hiányolják. A részleteket itt olvashatjátok.

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi: statisztikák, ponthatárok

A legfontosabb felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar

Ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb alapszakok önköltsége

Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb mesterszakokért

A 41 központi ponthatár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.