Több mint 105 ezren jelentkeztek idén elektronikusan, az E-felvételi rendszerén keresztül a felsőoktatásba. Nagy részük alapképzésben és osztatlan mesterképzésben, valamint állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni. Első helyen a legtöbben a műszaki, illetve a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakját jelölték meg.
A 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 105 616-an nyújtottak be jelentkezést. Közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak első helyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen - írta a felvi.hu.
Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként. Idén is legfeljebb 5 jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből az alapdíjért 3 szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy – akárcsak 2014-ben – a felvételizők átlagosan 3,4 szakot jelöltek meg.
A legtöbben első helyen a műszaki, a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakját jelölték meg. Az egyes képzési területekre érkezett első helyes jelentkezések aránya 2014-hez képest számottevően nem változott.
Volt, aki három perc alatt beadta a jelentkezését
Az idei eljárásban már kizárólag elektronikusan lehetett jelentkezni. Emellett az elektronikus ügyintézés elterjedését az ügyfélkapus hitelesítések számának további emelkedése is alátámasztja: míg tavaly az e-felvételizők 38 százaléka választotta ezt a megoldást, addig idén a jelentkezők fele ügyfélkapuval hitelesített.
Az első véglegesített jelentkezés (amely után már nem történt módosítás) 2014. december 23-án este 8 után 9 perccel érkezett, vagyis a leglelkesebb felvételiző valószínűleg már felkészülve várta a képzések meghirdetését. Egy hajszállal, alig nyolc perccel a határidő előtt, azaz 2015. február 15-én 23 óra 52 perckor regisztrált az utolsó jelentkező, aki még véglegesítette a jelentkezését. A leggyorsabb jelentkező 3 perc alatt végzett az űrlapok kitöltésével, a legmegfontoltabb esetében viszont 54 nap telt el a regisztráció és a jelentkezés véglegesítése között. Az eljárásban eddig több mint 750 ezer dokumentum érkezett be.
Népszerű a duális képzés
A jelentkezőknek idén először volt arra lehetőségük, hogy jelentkezésüknél azt is mérlegeljék, hogy a választott szak elérhető lesz-e duális formában. Összesen 20 felsőoktatási intézményben 4 képzési területen 832 meghirdetés közül választhattak a jelentkezők.
A felvételizők körében igen népszerűek azoknak az intézményeknek a szakjai ahol szeptemberben duális képzés is indul. Közel 7%-al jelentkeztek többen ezekre a szakokra, mint 2014-ben.
Idén négy képzési területen indulnak duális képzések: gazdaságtudomány, műszaki, informatika és agrár képzési területen. A tavalyi évhez képest a duális formában induló informatikai képzések esetén több mint 16%-kal több jelentkezőt regisztráltunk, a műszaki képzési terület érintett alapképzési szakjainál közel 13%-kal, míg gazdaságtudományi szakok esetén 9%-kal nőtt a jelentkezők száma. A 2014. évvel összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy ezeken a képzési területeken minden esetben többen jelentkeztek azoknak az intézményeknek az érintett szakjaira, ahol indul duális formában a képzés, mint azokra, ahol ilyen képzési forma nem lesz elérhető szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
