Több mint 105 ezren jelentkeztek idén elektronikusan, az E-felvételi rendszerén keresztül a felsőoktatásba. Nagy részük alapképzésben és osztatlan mesterképzésben, valamint állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni. Első helyen a legtöbben a műszaki, illetve a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakját jelölték meg.
A 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 105 616-an nyújtottak be jelentkezést. Közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak első helyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen - írta a felvi.hu.
Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként. Idén is legfeljebb 5 jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből az alapdíjért 3 szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy – akárcsak 2014-ben – a felvételizők átlagosan 3,4 szakot jelöltek meg.
A legtöbben első helyen a műszaki, a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakját jelölték meg. Az egyes képzési területekre érkezett első helyes jelentkezések aránya 2014-hez képest számottevően nem változott.
Volt, aki három perc alatt beadta a jelentkezését
Az idei eljárásban már kizárólag elektronikusan lehetett jelentkezni. Emellett az elektronikus ügyintézés elterjedését az ügyfélkapus hitelesítések számának további emelkedése is alátámasztja: míg tavaly az e-felvételizők 38 százaléka választotta ezt a megoldást, addig idén a jelentkezők fele ügyfélkapuval hitelesített.
Az első véglegesített jelentkezés (amely után már nem történt módosítás) 2014. december 23-án este 8 után 9 perccel érkezett, vagyis a leglelkesebb felvételiző valószínűleg már felkészülve várta a képzések meghirdetését. Egy hajszállal, alig nyolc perccel a határidő előtt, azaz 2015. február 15-én 23 óra 52 perckor regisztrált az utolsó jelentkező, aki még véglegesítette a jelentkezését. A leggyorsabb jelentkező 3 perc alatt végzett az űrlapok kitöltésével, a legmegfontoltabb esetében viszont 54 nap telt el a regisztráció és a jelentkezés véglegesítése között. Az eljárásban eddig több mint 750 ezer dokumentum érkezett be.
Népszerű a duális képzés
A jelentkezőknek idén először volt arra lehetőségük, hogy jelentkezésüknél azt is mérlegeljék, hogy a választott szak elérhető lesz-e duális formában. Összesen 20 felsőoktatási intézményben 4 képzési területen 832 meghirdetés közül választhattak a jelentkezők.
A felvételizők körében igen népszerűek azoknak az intézményeknek a szakjai ahol szeptemberben duális képzés is indul. Közel 7%-al jelentkeztek többen ezekre a szakokra, mint 2014-ben.
Idén négy képzési területen indulnak duális képzések: gazdaságtudomány, műszaki, informatika és agrár képzési területen. A tavalyi évhez képest a duális formában induló informatikai képzések esetén több mint 16%-kal több jelentkezőt regisztráltunk, a műszaki képzési terület érintett alapképzési szakjainál közel 13%-kal, míg gazdaságtudományi szakok esetén 9%-kal nőtt a jelentkezők száma. A 2014. évvel összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy ezeken a képzési területeken minden esetben többen jelentkeztek azoknak az intézményeknek az érintett szakjaira, ahol indul duális formában a képzés, mint azokra, ahol ilyen képzési forma nem lesz elérhető szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
