A top 10 legnépszerűbb mesterszak és a ponthatárok

Nem lehet elmozdítani a legnépszerűbb mesterszakok éléről az ELTE pszichológia szakát. Megmutatjuk, mennyi pont kellett a bekerüléshez.

  • Eduline

A Budapesti Corvinus Egyetem hat képzése is szerepel azon a toplistán, amely a jelentkezői létszám alapján legnépszerűbb mesterképzések ponthatárait tartalmazza. Az első helyen azonban - akárcsak tavaly - idén is az ELTE pszichológia képzése áll, 80 ponttal. Ezt követi a BCE három képzése: a marketing, a vezetés és szervezés és a vállalkozásfejlesztési mesterképzések ponthatárait mindössze egy-egy pont választja el egymástól.

Tavaly még dobogós volt, idén azonban az első ötből is kiszorult (9.) a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia mesterképzése. A BCE-GTK pénzügy szakja pont ellenkező utat járt be: a tavalyi tizedikről előrelépett a 6. pozícióba.

IntézményKépzés nevePonthatár
ELTE-PPKpszichológia80
BCE-GTKmarketing (magyar nyelven)75
BCE-GTKvezetés és szervezés74
BCE-GTKvállalkozásfejlesztés73
BME-GTKvezetés és szervezés70
BCE-GTKpénzügy68
BCE-KTKnemzetközi gazdaság és gazdálkodás64
PPKE-BTKpszichológia63
KRE-BTKpszichológia62
BCE-TKnemzetközi tanulmányok56

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.