Íme, a tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar a 2015-ös felvételin

Nyilvánosságra hozták a 2015-ös felvételi statisztikákat és a legfrissebb adatok szerint a legtöbben idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára jelentkeztek. Az idei felvételi tíz legnépszerűbb kara.

  • Eduline
stiller

Ahogy tavaly, úgy az idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára jelentkezett a legtöbb diák, a második helyen azonban változás történt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát ugyanis leváltotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. A harmadik helyen tavalyhoz hasonlóan a  Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara áll.

A tíz legnépszerűbb kar 2015-ben:

A kar neve

Összes jelentkező

Elsőhelyes jelentkező

Állami ösztöndíjas helyre jelentkező

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar

5947

3900

5023

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

5710

1673

5349

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar

5318

2236

4176

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

5146

2521

4855

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar

4850

2020

4383

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar

4367

2111

4098

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar

4189

2325

3823

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar

4117

1527

2806

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

4063

1786

3207

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

3995

1466

3305

A 2015-ös felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.