Vigyázat, fontos határidő: így lehet fellebbezni, ha nem sikerült a felvételi

Meddig nyújthattok be fellebbezést a felvételi eredménye ellen? Mit kell a kérvénybe írni? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Túry Gergely

Meddig lehet fellebbezni?

A besorolási döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - mivel az idén nem postán kapjátok meg a hivatalos értesítést, hanem az e-felvételi felületéről tölthetitek le, a besorolási döntés publikálását követő első e-felvételis belépéstől számolják a tizenöt napot, de legkésőbb augusztus 19-ig meg kell tennetek.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok.

Milyen kérvényt kell írni?

A Felvi kérvénytárából tölthetitek le a dokumentumot, pársoros indoklással el kell látnotok - le kell írnotok, ha nem jól számolták ki az összpontszámotokat, vagy ha más szabálytalanság történt. A kérelmet itt találjátok.

Hová kell küldeni a kérvényt?

Az emberi erőforrások miniszterének címezve, az Oktatási Hivatal postacímére kell küldeni (1380 Budapest, Pf. 1190).

Nem érkezett meg időben a nyelvvizsgám. Most még elküldhetem?

Utólag nem fogadnak be dokumentumokat, úgyhogy nem.

A gyakorlati vizsga eredményét nem tartom korrektnek. Kinél reklamálhatok?

Az adott felsőoktatási intézményben - a részletekről is ott kérhettek információt.

Mikor döntenek a kérvényről?

A kérelmet az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha indokoltnak találja, saját határozatát harminc napon belül módosítja. Ha nem tartja indokoltnak, a határidőt követő öt munkanapon belül az Emberi Erőforrások Minisztériumának felterjesztik elbírálásra. A fellebbezés elbírálásának határideje negyven nap, amelyet - indokolt esetben - negyven nappal meghosszabbíthatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.