Érettségi a kötelező tárgyakból, sikeres alkalmassági vizsga, legalább 260 pont - ha ez nincs meg, esélyetek sincs bekerülni a kiválasztott alap- vagy osztatlan képzésekre.
Az idei felvételin magasabbak a minimumponthatárok, mint 2013-ban: az alap- és osztatlan szakokon 260, a mesterképzéseken 50, a felsőoktatási szakképzéseken 220 pont. Aki ennél kevesebbet szerez - az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül -, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas helyre nem kerülhet be.
Akkor sem juthattok be a kiválasztott felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra, ha azokból a tantárgyakból nem érettségiztek, amelyek az adott szakon kötelezőek. Anglisztika szakon például felvételi előfeltétel az emelt szintű érettségi angol nyelvből, emellett legalább középszintű vizsgát kell tenni történelemből, magyarból, latinból, franciából, németből, olaszból, oroszból vagy spanyolból - a szakok követelményeit a Felvin nézhetitek meg. Vannak ugyanakkor olyan intézmények, amelyek nem az érettségi eredményei, hanem a gyakorlati vizsga vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok eredménye alapján számít felvételi pontszámot - ott természetesen ilyen feltételt nem kell teljesíteni. Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? Itt nézhetitek meg a listát.
Nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat, ha az adott szakon előírt alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán megbuktok - akkor sem, ha egyébként a felvételi összpontszámotok elegendő lenne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
