Érettségi a kötelező tárgyakból, sikeres alkalmassági vizsga, legalább 260 pont - ha ez nincs meg, esélyetek sincs bekerülni a kiválasztott alap- vagy osztatlan képzésekre.
Az idei felvételin magasabbak a minimumponthatárok, mint 2013-ban: az alap- és osztatlan szakokon 260, a mesterképzéseken 50, a felsőoktatási szakképzéseken 220 pont. Aki ennél kevesebbet szerez - az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül -, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas helyre nem kerülhet be.
Akkor sem juthattok be a kiválasztott felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra, ha azokból a tantárgyakból nem érettségiztek, amelyek az adott szakon kötelezőek. Anglisztika szakon például felvételi előfeltétel az emelt szintű érettségi angol nyelvből, emellett legalább középszintű vizsgát kell tenni történelemből, magyarból, latinból, franciából, németből, olaszból, oroszból vagy spanyolból - a szakok követelményeit a Felvin nézhetitek meg. Vannak ugyanakkor olyan intézmények, amelyek nem az érettségi eredményei, hanem a gyakorlati vizsga vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok eredménye alapján számít felvételi pontszámot - ott természetesen ilyen feltételt nem kell teljesíteni. Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? Itt nézhetitek meg a listát.
Nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat, ha az adott szakon előírt alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán megbuktok - akkor sem, ha egyébként a felvételi összpontszámotok elegendő lenne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
