Így lehet elbukni az egyetemi felvételit - itt a lista

Érettségi a kötelező tárgyakból, sikeres alkalmassági vizsga, legalább 260 pont - ha ez nincs meg, esélyetek sincs bekerülni a kiválasztott alap- vagy osztatlan képzésekre.

  • Eduline

Az idei felvételin magasabbak a minimumponthatárok, mint 2013-ban: az alap- és osztatlan szakokon 260, a mesterképzéseken 50, a felsőoktatási szakképzéseken 220 pont. Aki ennél kevesebbet szerez - az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül -, sem  fizetős, sem állami ösztöndíjas helyre nem kerülhet be.

Akkor sem juthattok be a kiválasztott felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra, ha azokból a tantárgyakból nem érettségiztek, amelyek az adott szakon kötelezőek. Anglisztika szakon például felvételi előfeltétel az emelt szintű érettségi angol nyelvből, emellett legalább középszintű vizsgát kell tenni történelemből, magyarból, latinból, franciából, németből, olaszból, oroszból vagy spanyolból - a szakok követelményeit a Felvin nézhetitek meg. Vannak ugyanakkor olyan intézmények, amelyek nem az érettségi eredményei, hanem a gyakorlati vizsga vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok eredménye alapján számít felvételi pontszámot - ott természetesen ilyen feltételt nem kell teljesíteni. Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? Itt nézhetitek meg a listát.

Nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat, ha az adott szakon előírt alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán megbuktok - akkor sem, ha egyébként a felvételi összpontszámotok elegendő lenne.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.