Itt a lista: ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2015-ben

Ismét szigorítottak a felvételi szabályain, a gyengébb teljesítményű jelentkezők aligha jutnak majd be a népszerűbb szakokra.

  • Eduline

Aki nem éri el a minimumponthatárt

A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Aki nem tesz emelt szintű érettségit

A 2015-ös felvételin is kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. Az emelt szintű érettségiért ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listáját itt találjátok.

Tizenhat szak: 2015-ben is magasak lesznek a ponthatárok

Tizenhat alap- és osztatlan szakon - így például az összes gazdasági képzésen, kommunikáció és jogi szakon - ismét jóval 400 fölötti ponthatárokat húztak. Azok, akik ezt a ponthatárt nem érik el, nem kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában.

Shutterstock

Fontos, hogy ezek minimumponthatárok, vagyis elképzelhető, hogy egy-egy egyetemen ennél is magasabb lesz a limit - a 2014-es felvételin például a Budapesti Corvinus Egyetemen volt ilyen.

A legmagasabb, 465 pontos határt állapítottak meg az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a nemzetközi tanulmányok szakon, 460 pontot rögzítettek a jogász, a nemzetközi gazdálkodás szakoknál. A többi szak ponthatárát itt nézhetitek meg.

Huszonöt szak: 300 feletti központi ponthatár

Továbbra is minden szakon lesz állami ösztöndíjas hely, ugyanakkor a tizenhat népszerű szak mellett másik huszonöt - szintén sok diákot vonzó - képzésen húznak központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, az csak önköltséges formában tanulhat (már amennyiben a fizetős verziót is megjelölte a jelentkezési lapon, és elérte az ottani ponthatárt)

300 pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia, történelem-régészet szakirányoknál. Osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek, általános orvosira legalább 380 pontot kell összegyűjteni. A szakok és a ponthatárok listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.