Magyar Péter bejelentette, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Ismét szigorítottak a felvételi szabályain, a gyengébb teljesítményű jelentkezők aligha jutnak majd be a népszerűbb szakokra.
Aki nem éri el a minimumponthatárt
A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Aki nem tesz emelt szintű érettségit
A 2015-ös felvételin is kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. Az emelt szintű érettségiért ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listáját itt találjátok.
Tizenhat szak: 2015-ben is magasak lesznek a ponthatárok
Tizenhat alap- és osztatlan szakon - így például az összes gazdasági képzésen, kommunikáció és jogi szakon - ismét jóval 400 fölötti ponthatárokat húztak. Azok, akik ezt a ponthatárt nem érik el, nem kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában.

Fontos, hogy ezek minimumponthatárok, vagyis elképzelhető, hogy egy-egy egyetemen ennél is magasabb lesz a limit - a 2014-es felvételin például a Budapesti Corvinus Egyetemen volt ilyen.
A legmagasabb, 465 pontos határt állapítottak meg az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a nemzetközi tanulmányok szakon, 460 pontot rögzítettek a jogász, a nemzetközi gazdálkodás szakoknál. A többi szak ponthatárát itt nézhetitek meg.
Huszonöt szak: 300 feletti központi ponthatár
Továbbra is minden szakon lesz állami ösztöndíjas hely, ugyanakkor a tizenhat népszerű szak mellett másik huszonöt - szintén sok diákot vonzó - képzésen húznak központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, az csak önköltséges formában tanulhat (már amennyiben a fizetős verziót is megjelölte a jelentkezési lapon, és elérte az ottani ponthatárt)
300 pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia, történelem-régészet szakirányoknál. Osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek, általános orvosira legalább 380 pontot kell összegyűjteni. A szakok és a ponthatárok listáját itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.