2017-től több ponton is megváltozik a magyar nyelv és irodalom érettségi. Mutatjuk a változásokat.
Megváltozik a középszintű írásbeli szövegalkotási feladatlapjának szerkezete. Ezentúl a gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre és „Köznapi írásbeliség” megnevezés alatt az érveléssel kerül egy párba, tehát a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés között választhattok ezentúl. Valamint középszinten a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül választhattok.
Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, mivel a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés.
A szóbeli tételek száma nem változott. Az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom.
Több ponton változik az értékelés is. Az egyik legfőbb, aminek sokan talán örülni fogtok, hogy 2017-től a jó helyesírást jutalmazni fogják, és nem hibapontokat kaptok.
Változik a pontozás is
A középszintű műelemző feladat pontozása: tartalmi minőség – 25 pont; nyelvi minőség 25 (szövegszerkezet – 5 pont; stílus – 5 pont; nyelvhelyesség – 5 pont, helyesírás 8, íráskép 2).
A középszintű szóbeli vizsga értékelése: Tartalmi minőség, irodalom: 25 pont, Tartalmi minőség, magyar nyelv: 10 pont, A felelet nyelvi minősége: 15 pont.
Emelt szinten a reflektáló és a műelemző szövegek értékelése egymástól függetlenül történik. A műértelmező feladat pontértéke: 30 pont, a reflektáló feladat pontértéke: 20 pont.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
