Címlapjukon üdvözölték csütörtökön a francia napilapok, hogy a kormány elindítja az érettségireformot, amely a francia oktatási rendszer érinthetetlen pontjának tűnt, az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen oktatási miniszternek sem sikerült hasonló elképzeléseket végigvinnie.
Az új érettségi 2021-ben lép életbe a gimnáziumi tanulmányukat 2018 szeptemberben megkezdő diákok számára, s a jelenlegi rendszerhez képest egyszerűbbé válik, jobban fog hasonlítani a többi uniós országnak kevésbé specializálódott modelljeire.
Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter tájékoztatása szerint a diákoknak ezentúl a közel tíz tantárgy helyett csak négy tantárgyból kell írásbelizniük a tanulmányaik végén, amelyek közül a francia és a filozófia marad kötelező, kettő pedig szabadon választható lesz. Újdonság, hogy 2021-től az érettséginek lesz egy szóbeli része is, amelynek során a diákoknak egy, az utolsó két tanévben készített projektjüket kell tíz perben bemutatniuk, majd a háromtagú zsűri kérdéseire tíz perben válaszolniuk.
A négy írásbeli és a szóbeli vizsga adja majd az érettségi hatvan százalékát, harminc százalékban beszámítanak az év közbeni felmérések, tíz százalékban pedig az utolsó két tanév év végi osztályzatai.
Megszűnik az érettségi kategorizálása is. Jelenleg a diákok attól függően, hogy milyen tantárgyakból érettségiznek, háromfajta érettségi közül választhatnak: bölcsész (L), közgazdasági (ES) vagy tudományos (S). "Szeretnék többfajta választási lehetőséget adni a diákoknak, elkerülni a mesterséges hierarchiát a kategóriák között" - hangsúlyozta a tárcavezető.
A francia érettségi egyik nagy változása kihat a jelenleg bonyolult gimnáziumi oktatási rendszer teljes szervezettségére. Az eddig három kategóriába sorolt és a gimnáziumi évek elején megválasztandó tantárgyak helyett minden diák ugyanazokat az alaptantárgyakat fogja tanulni, amelyekhez további hármat kell választani az utolsó két tanévre.
Mindenki számára kötelező lesz ezentúl a francia, a filozófia, a történelem, a földrajz, a polgári és etikai ismeretek, két idegen nyelv, sport, valamint az informatikai és tudományos ismeretek.
A diákok a következő tantárgyakból specializálódhatnak: matematika, fizika-kémia, a Föld és az élettel kapcsolatos tudományok, gazdasági és társadalmi ismeretek, irodalom-filozófia, idegen nyelv és irodalom, ökológia-agronómia, művészetek, mérnöki tudományok, digitalizálás és informatikai tudományok.
Az eddig érvényben lévő francia érettségi a bonyolultsága miatt "szervezési szörnnyé" vált az oktatási tárca jelentése szerint, s nem készíti fel eléggé a diákokat a tanulmányaik folytatására. Az elmúlt negyven évben szinte valamennyi kormány megpróbálkozott az egyszerűsítéssel, de a politikai vagy szakmai ellenállás miatt nem sikerült a reformot végrehajtania.
Magyar hallgatók tízezrei fordulnak meg külföldi egyetemeken, túlnyomó többségük ingyenes programokat, főként az Erasmust választva. A teljes képzésen lévők előtt Anglia kapui lassan bezárulnak, de még akadnak lehetőségek a magyaroknak. Például az ingyenes képzéseiről híres Dánia lehet az egyik következő célpont.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
