Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Címlapjukon üdvözölték csütörtökön a francia napilapok, hogy a kormány elindítja az érettségireformot, amely a francia oktatási rendszer érinthetetlen pontjának tűnt, az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen oktatási miniszternek sem sikerült hasonló elképzeléseket végigvinnie.

Az új érettségi 2021-ben lép életbe a gimnáziumi tanulmányukat 2018 szeptemberben megkezdő diákok számára, s a jelenlegi rendszerhez képest egyszerűbbé válik, jobban fog hasonlítani a többi uniós országnak kevésbé specializálódott modelljeire.
Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter tájékoztatása szerint a diákoknak ezentúl a közel tíz tantárgy helyett csak négy tantárgyból kell írásbelizniük a tanulmányaik végén, amelyek közül a francia és a filozófia marad kötelező, kettő pedig szabadon választható lesz. Újdonság, hogy 2021-től az érettséginek lesz egy szóbeli része is, amelynek során a diákoknak egy, az utolsó két tanévben készített projektjüket kell tíz perben bemutatniuk, majd a háromtagú zsűri kérdéseire tíz perben válaszolniuk.
A négy írásbeli és a szóbeli vizsga adja majd az érettségi hatvan százalékát, harminc százalékban beszámítanak az év közbeni felmérések, tíz százalékban pedig az utolsó két tanév év végi osztályzatai.
Megszűnik az érettségi kategorizálása is. Jelenleg a diákok attól függően, hogy milyen tantárgyakból érettségiznek, háromfajta érettségi közül választhatnak: bölcsész (L), közgazdasági (ES) vagy tudományos (S). "Szeretnék többfajta választási lehetőséget adni a diákoknak, elkerülni a mesterséges hierarchiát a kategóriák között" - hangsúlyozta a tárcavezető.
A francia érettségi egyik nagy változása kihat a jelenleg bonyolult gimnáziumi oktatási rendszer teljes szervezettségére. Az eddig három kategóriába sorolt és a gimnáziumi évek elején megválasztandó tantárgyak helyett minden diák ugyanazokat az alaptantárgyakat fogja tanulni, amelyekhez további hármat kell választani az utolsó két tanévre.
Mindenki számára kötelező lesz ezentúl a francia, a filozófia, a történelem, a földrajz, a polgári és etikai ismeretek, két idegen nyelv, sport, valamint az informatikai és tudományos ismeretek.
A diákok a következő tantárgyakból specializálódhatnak: matematika, fizika-kémia, a Föld és az élettel kapcsolatos tudományok, gazdasági és társadalmi ismeretek, irodalom-filozófia, idegen nyelv és irodalom, ökológia-agronómia, művészetek, mérnöki tudományok, digitalizálás és informatikai tudományok.
Az eddig érvényben lévő francia érettségi a bonyolultsága miatt "szervezési szörnnyé" vált az oktatási tárca jelentése szerint, s nem készíti fel eléggé a diákokat a tanulmányaik folytatására. Az elmúlt negyven évben szinte valamennyi kormány megpróbálkozott az egyszerűsítéssel, de a politikai vagy szakmai ellenállás miatt nem sikerült a reformot végrehajtania.
Csak ennyit kell tenni, ha külföldön szeretnétek továbbtanulni
Magyar hallgatók tízezrei fordulnak meg külföldi egyetemeken, túlnyomó többségük ingyenes programokat, főként az Erasmust választva. A teljes képzésen lévők előtt Anglia kapui lassan bezárulnak, de még akadnak lehetőségek a magyaroknak. Például az ingyenes képzéseiről híres Dánia lehet az egyik következő célpont.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.