Jön az érettségireform Franciaországban: majdnem minden változik

Címlapjukon üdvözölték csütörtökön a francia napilapok, hogy a kormány elindítja az érettségireformot, amely a francia oktatási rendszer érinthetetlen pontjának tűnt, az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen oktatási miniszternek sem sikerült hasonló elképzeléseket végigvinnie.

  • MTI
Túry Gergely

Az új érettségi 2021-ben lép életbe a gimnáziumi tanulmányukat 2018 szeptemberben megkezdő diákok számára, s a jelenlegi rendszerhez képest egyszerűbbé válik, jobban fog hasonlítani a többi uniós országnak kevésbé specializálódott modelljeire.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter tájékoztatása szerint a diákoknak ezentúl a közel tíz tantárgy helyett csak négy tantárgyból kell írásbelizniük a tanulmányaik végén, amelyek közül a francia és a filozófia marad kötelező, kettő pedig szabadon választható lesz. Újdonság, hogy 2021-től az érettséginek lesz egy szóbeli része is, amelynek során a diákoknak egy, az utolsó két tanévben készített projektjüket kell tíz perben bemutatniuk, majd a háromtagú zsűri kérdéseire tíz perben válaszolniuk.

A négy írásbeli és a szóbeli vizsga adja majd az érettségi hatvan százalékát, harminc százalékban beszámítanak az év közbeni felmérések, tíz százalékban pedig az utolsó két tanév év végi osztályzatai.

Megszűnik az érettségi kategorizálása is. Jelenleg a diákok attól függően, hogy milyen tantárgyakból érettségiznek, háromfajta érettségi közül választhatnak: bölcsész (L), közgazdasági (ES) vagy tudományos (S). "Szeretnék többfajta választási lehetőséget adni a diákoknak, elkerülni a mesterséges hierarchiát a kategóriák között" - hangsúlyozta a tárcavezető.

A francia érettségi egyik nagy változása kihat a jelenleg bonyolult gimnáziumi oktatási rendszer teljes szervezettségére. Az eddig három kategóriába sorolt és a gimnáziumi évek elején megválasztandó tantárgyak helyett minden diák ugyanazokat az alaptantárgyakat fogja tanulni, amelyekhez további hármat kell választani az utolsó két tanévre.

Mindenki számára kötelező lesz ezentúl a francia, a filozófia, a történelem, a földrajz, a polgári és etikai ismeretek, két idegen nyelv, sport, valamint az informatikai és tudományos ismeretek.

A diákok a következő tantárgyakból specializálódhatnak: matematika, fizika-kémia, a Föld és az élettel kapcsolatos tudományok, gazdasági és társadalmi ismeretek, irodalom-filozófia, idegen nyelv és irodalom, ökológia-agronómia, művészetek, mérnöki tudományok, digitalizálás és informatikai tudományok.

Az eddig érvényben lévő francia érettségi a bonyolultsága miatt "szervezési szörnnyé" vált az oktatási tárca jelentése szerint, s nem készíti fel eléggé a diákokat a tanulmányaik folytatására. Az elmúlt negyven évben szinte valamennyi kormány megpróbálkozott az egyszerűsítéssel, de a politikai vagy szakmai ellenállás miatt nem sikerült a reformot végrehajtania.

Csak ennyit kell tenni, ha külföldön szeretnétek továbbtanulni

Magyar hallgatók tízezrei fordulnak meg külföldi egyetemeken, túlnyomó többségük ingyenes programokat, főként az Erasmust választva. A teljes képzésen lévők előtt Anglia kapui lassan bezárulnak, de még akadnak lehetőségek a magyaroknak. Például az ingyenes képzéseiről híres Dánia lehet az egyik következő célpont.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.