Címlapjukon üdvözölték csütörtökön a francia napilapok, hogy a kormány elindítja az érettségireformot, amely a francia oktatási rendszer érinthetetlen pontjának tűnt, az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen oktatási miniszternek sem sikerült hasonló elképzeléseket végigvinnie.
Az új érettségi 2021-ben lép életbe a gimnáziumi tanulmányukat 2018 szeptemberben megkezdő diákok számára, s a jelenlegi rendszerhez képest egyszerűbbé válik, jobban fog hasonlítani a többi uniós országnak kevésbé specializálódott modelljeire.
Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter tájékoztatása szerint a diákoknak ezentúl a közel tíz tantárgy helyett csak négy tantárgyból kell írásbelizniük a tanulmányaik végén, amelyek közül a francia és a filozófia marad kötelező, kettő pedig szabadon választható lesz. Újdonság, hogy 2021-től az érettséginek lesz egy szóbeli része is, amelynek során a diákoknak egy, az utolsó két tanévben készített projektjüket kell tíz perben bemutatniuk, majd a háromtagú zsűri kérdéseire tíz perben válaszolniuk.
A négy írásbeli és a szóbeli vizsga adja majd az érettségi hatvan százalékát, harminc százalékban beszámítanak az év közbeni felmérések, tíz százalékban pedig az utolsó két tanév év végi osztályzatai.
Megszűnik az érettségi kategorizálása is. Jelenleg a diákok attól függően, hogy milyen tantárgyakból érettségiznek, háromfajta érettségi közül választhatnak: bölcsész (L), közgazdasági (ES) vagy tudományos (S). "Szeretnék többfajta választási lehetőséget adni a diákoknak, elkerülni a mesterséges hierarchiát a kategóriák között" - hangsúlyozta a tárcavezető.
A francia érettségi egyik nagy változása kihat a jelenleg bonyolult gimnáziumi oktatási rendszer teljes szervezettségére. Az eddig három kategóriába sorolt és a gimnáziumi évek elején megválasztandó tantárgyak helyett minden diák ugyanazokat az alaptantárgyakat fogja tanulni, amelyekhez további hármat kell választani az utolsó két tanévre.
Mindenki számára kötelező lesz ezentúl a francia, a filozófia, a történelem, a földrajz, a polgári és etikai ismeretek, két idegen nyelv, sport, valamint az informatikai és tudományos ismeretek.
A diákok a következő tantárgyakból specializálódhatnak: matematika, fizika-kémia, a Föld és az élettel kapcsolatos tudományok, gazdasági és társadalmi ismeretek, irodalom-filozófia, idegen nyelv és irodalom, ökológia-agronómia, művészetek, mérnöki tudományok, digitalizálás és informatikai tudományok.
Az eddig érvényben lévő francia érettségi a bonyolultsága miatt "szervezési szörnnyé" vált az oktatási tárca jelentése szerint, s nem készíti fel eléggé a diákokat a tanulmányaik folytatására. Az elmúlt negyven évben szinte valamennyi kormány megpróbálkozott az egyszerűsítéssel, de a politikai vagy szakmai ellenállás miatt nem sikerült a reformot végrehajtania.
Csak ennyit kell tenni, ha külföldön szeretnétek továbbtanulni
Magyar hallgatók tízezrei fordulnak meg külföldi egyetemeken, túlnyomó többségük ingyenes programokat, főként az Erasmust választva. A teljes képzésen lévők előtt Anglia kapui lassan bezárulnak, de még akadnak lehetőségek a magyaroknak. Például az ingyenes képzéseiről híres Dánia lehet az egyik következő célpont.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
