Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok az érettségin?

Milyen az érettségi pontszámítás középszinten és emelt szinten? Hány százaléktól van meg a kettes és hánytól az ötös? Itt a válasz.

  • Eduline
Túry Gergely

 Milyen az érettségi pontszámítás középszinten?

Az érettségin az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen elért pontszámokat összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.

Ezek a százalékok mit jelentenek jegyekben?

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészből legalább tizenkét (12) százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphassatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.

Túry Gergely

Milyen az érettségi pontszámítás emelt szinten?

Emelt szinten is ugyanúgy működik a pontszámítás, mint középszinten. Itt összeadják az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen elért pontszámokat, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Hány százaléktól van meg a kettes?

Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészből legalább tizenkét (12) százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy elégséges osztályzatot kaphassatok. Az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Mikor nézhetitek meg a kijavított érettségi dolgozatokat?

November 5-én nézhetik meg a kijavított érettségi dolgozatokat azok, akik valamelyik megyei vagy fővárosi kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire. Az Oktatási Hivatal közzétette azt a listát, amely azt tartalmazza, hol és mikor lehet megnézni a kijavított érettségi dolgozatokat. Azok a vizsgázók, akik valamelyik középiskolában jelentkeztek a vizsgára, a megtekintés időpontjáról és helyszínéről az adott intézményben tájékozódhatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.