Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2013-ban: érettségi pontok

Véget értek az írásbeli érettségik, a szóbeli vizsgák június 28-ig tartanak. Hány pontot szereztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Százalék vagy jegy: mi alapján számolnak?

Az érettségi bizonyítványba a tantárgyakra kapott érdemjegy és a százalékos eredmény is bekerül, ez utóbbit váltják át felvételi pontokra. A maximálisan megszerezhető 500 pontból 400 a tanulmányi és az érettségi pontokból (200-200 pont) áll össze. Két lehetőség van: vagy összeadják a kettőt, vagy megduplázzák az érettségi pontokat. Attól függ, melyikkel jártok jobban. Hol nézhetitek meg, hány pontot értetek el az írásbelin? Erről itt olvashattok, a szóbeli vizsgák beosztását pedig itt találjátok.

A kötelező tantárgyak

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik fele a középiskolai osztályzatok, másik fele az érettségin szerzett pontszám alapján áll össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A két legfontosabb tantárgy

Az érettségi pontszámot (500-ból a másik 200 pontot) a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségizhettek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.

Egy kis matek: ha angolból és töriből kötelező érettségizni a kiválasztott szakon, és az egyikből 70 százalékos, a másikból 65 százalékos eredményetek van, akkor a maximális 200 pontból 135-öt szereztetek. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.

Mi a helyzet azokkal, akik 2005 előtt érettségiztek?

Ha 2005 előtt vizsgáztatok, az érdemjegyeteket százalékos eredményre váltják át. Az akkor megszerzett bizonyítvány középszintűnek számít. A részleteket itt olvashatjátok.

A legfontosabb tudnivalók az alap- és osztatlan szakok pontszámítási szabályairól

Milyen tanfolyamokért kaptok többletpontot?

Milyenek voltak a 2012-es ponthatárok?

Hol húzták meg a ponthatárminimumot 2013-ban?

Hány pontot ér a régi típusú érettségi a felvételin?

Pontszámító kalkulátor

Akkor is jár pluszpont az emelt szintű érettségiért, ha kötelező a kiválasztott szakon?

Pontszámítási szabályok a művészeti szakokon

A természettudományos tantárgyak is számítanak a felvételin?

Több pont kell a ketteshez

A ketteshez 2012 szeptembere óta a közép- és az emelt szintű érettségin is 25 százalékot kell elérni a korábbi 20 százalék helyett. A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az érettségi.

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

A legtöbb bölcsész- és társadalomtudományi képzéshez egy, az orvosi szakokhoz két emelt szintű érettségit kell szerezni. Ha ezt a feltételt nem teljesítitek, lecsúsztok a felvételiről. A teljes listát itt találjátok. Az emelt szintű érettségiért akkor is jár az 50 többletpont, ha a kiválasztott szakon kötelező letenni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.