Véget értek az írásbeli érettségik, a szóbeli vizsgák június 28-ig tartanak. Hány pontot szereztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Százalék vagy jegy: mi alapján számolnak?
Az érettségi bizonyítványba a tantárgyakra kapott érdemjegy és a százalékos eredmény is bekerül, ez utóbbit váltják át felvételi pontokra. A maximálisan megszerezhető 500 pontból 400 a tanulmányi és az érettségi pontokból (200-200 pont) áll össze. Két lehetőség van: vagy összeadják a kettőt, vagy megduplázzák az érettségi pontokat. Attól függ, melyikkel jártok jobban. Hol nézhetitek meg, hány pontot értetek el az írásbelin? Erről itt olvashattok, a szóbeli vizsgák beosztását pedig itt találjátok.
A kötelező tantárgyak
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik fele a középiskolai osztályzatok, másik fele az érettségin szerzett pontszám alapján áll össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.
A két legfontosabb tantárgy
Az érettségi pontszámot (500-ból a másik 200 pontot) a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségizhettek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.
Egy kis matek: ha angolból és töriből kötelező érettségizni a kiválasztott szakon, és az egyikből 70 százalékos, a másikból 65 százalékos eredményetek van, akkor a maximális 200 pontból 135-öt szereztetek. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Mi a helyzet azokkal, akik 2005 előtt érettségiztek?
Ha 2005 előtt vizsgáztatok, az érdemjegyeteket százalékos eredményre váltják át. Az akkor megszerzett bizonyítvány középszintűnek számít. A részleteket itt olvashatjátok.
Több pont kell a ketteshez
A ketteshez 2012 szeptembere óta a közép- és az emelt szintű érettségin is 25 százalékot kell elérni a korábbi 20 százalék helyett. A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az érettségi.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
A legtöbb bölcsész- és társadalomtudományi képzéshez egy, az orvosi szakokhoz két emelt szintű érettségit kell szerezni. Ha ezt a feltételt nem teljesítitek, lecsúsztok a felvételiről. A teljes listát itt találjátok. Az emelt szintű érettségiért akkor is jár az 50 többletpont, ha a kiválasztott szakon kötelező letenni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
