Véget értek az írásbeli érettségik, a szóbeli vizsgák június 28-ig tartanak. Hány pontot szereztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Százalék vagy jegy: mi alapján számolnak?
Az érettségi bizonyítványba a tantárgyakra kapott érdemjegy és a százalékos eredmény is bekerül, ez utóbbit váltják át felvételi pontokra. A maximálisan megszerezhető 500 pontból 400 a tanulmányi és az érettségi pontokból (200-200 pont) áll össze. Két lehetőség van: vagy összeadják a kettőt, vagy megduplázzák az érettségi pontokat. Attól függ, melyikkel jártok jobban. Hol nézhetitek meg, hány pontot értetek el az írásbelin? Erről itt olvashattok, a szóbeli vizsgák beosztását pedig itt találjátok.
A kötelező tantárgyak
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik fele a középiskolai osztályzatok, másik fele az érettségin szerzett pontszám alapján áll össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.
A két legfontosabb tantárgy
Az érettségi pontszámot (500-ból a másik 200 pontot) a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségizhettek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.
Egy kis matek: ha angolból és töriből kötelező érettségizni a kiválasztott szakon, és az egyikből 70 százalékos, a másikból 65 százalékos eredményetek van, akkor a maximális 200 pontból 135-öt szereztetek. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Mi a helyzet azokkal, akik 2005 előtt érettségiztek?
Ha 2005 előtt vizsgáztatok, az érdemjegyeteket százalékos eredményre váltják át. Az akkor megszerzett bizonyítvány középszintűnek számít. A részleteket itt olvashatjátok.
Több pont kell a ketteshez
A ketteshez 2012 szeptembere óta a közép- és az emelt szintű érettségin is 25 százalékot kell elérni a korábbi 20 százalék helyett. A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az érettségi.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
A legtöbb bölcsész- és társadalomtudományi képzéshez egy, az orvosi szakokhoz két emelt szintű érettségit kell szerezni. Ha ezt a feltételt nem teljesítitek, lecsúsztok a felvételiről. A teljes listát itt találjátok. Az emelt szintű érettségiért akkor is jár az 50 többletpont, ha a kiválasztott szakon kötelező letenni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
