Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2013-ban: érettségi pontok

Véget értek az írásbeli érettségik, a szóbeli vizsgák június 28-ig tartanak. Hány pontot szereztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Százalék vagy jegy: mi alapján számolnak?

Az érettségi bizonyítványba a tantárgyakra kapott érdemjegy és a százalékos eredmény is bekerül, ez utóbbit váltják át felvételi pontokra. A maximálisan megszerezhető 500 pontból 400 a tanulmányi és az érettségi pontokból (200-200 pont) áll össze. Két lehetőség van: vagy összeadják a kettőt, vagy megduplázzák az érettségi pontokat. Attól függ, melyikkel jártok jobban. Hol nézhetitek meg, hány pontot értetek el az írásbelin? Erről itt olvashattok, a szóbeli vizsgák beosztását pedig itt találjátok.

A kötelező tantárgyak

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik fele a középiskolai osztályzatok, másik fele az érettségin szerzett pontszám alapján áll össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A két legfontosabb tantárgy

Az érettségi pontszámot (500-ból a másik 200 pontot) a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségizhettek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.

Egy kis matek: ha angolból és töriből kötelező érettségizni a kiválasztott szakon, és az egyikből 70 százalékos, a másikból 65 százalékos eredményetek van, akkor a maximális 200 pontból 135-öt szereztetek. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.

Mi a helyzet azokkal, akik 2005 előtt érettségiztek?

Ha 2005 előtt vizsgáztatok, az érdemjegyeteket százalékos eredményre váltják át. Az akkor megszerzett bizonyítvány középszintűnek számít. A részleteket itt olvashatjátok.

Több pont kell a ketteshez

A ketteshez 2012 szeptembere óta a közép- és az emelt szintű érettségin is 25 százalékot kell elérni a korábbi 20 százalék helyett. A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az érettségi.

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

A legtöbb bölcsész- és társadalomtudományi képzéshez egy, az orvosi szakokhoz két emelt szintű érettségit kell szerezni. Ha ezt a feltételt nem teljesítitek, lecsúsztok a felvételiről. A teljes listát itt találjátok. Az emelt szintű érettségiért akkor is jár az 50 többletpont, ha a kiválasztott szakon kötelező letenni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.