Véget értek az írásbeli érettségik, a szóbeli vizsgák június 28-ig tartanak. Hány pontot szereztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
Százalék vagy jegy: mi alapján számolnak?
Az érettségi bizonyítványba a tantárgyakra kapott érdemjegy és a százalékos eredmény is bekerül, ez utóbbit váltják át felvételi pontokra. A maximálisan megszerezhető 500 pontból 400 a tanulmányi és az érettségi pontokból (200-200 pont) áll össze. Két lehetőség van: vagy összeadják a kettőt, vagy megduplázzák az érettségi pontokat. Attól függ, melyikkel jártok jobban. Hol nézhetitek meg, hány pontot értetek el az írásbelin? Erről itt olvashattok, a szóbeli vizsgák beosztását pedig itt találjátok.
A kötelező tantárgyak
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik fele a középiskolai osztályzatok, másik fele az érettségin szerzett pontszám alapján áll össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.
A két legfontosabb tantárgy
Az érettségi pontszámot (500-ból a másik 200 pontot) a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségizhettek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.
Egy kis matek: ha angolból és töriből kötelező érettségizni a kiválasztott szakon, és az egyikből 70 százalékos, a másikból 65 százalékos eredményetek van, akkor a maximális 200 pontból 135-öt szereztetek. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Mi a helyzet azokkal, akik 2005 előtt érettségiztek?
Ha 2005 előtt vizsgáztatok, az érdemjegyeteket százalékos eredményre váltják át. Az akkor megszerzett bizonyítvány középszintűnek számít. A részleteket itt olvashatjátok.
Több pont kell a ketteshez
A ketteshez 2012 szeptembere óta a közép- és az emelt szintű érettségin is 25 százalékot kell elérni a korábbi 20 százalék helyett. A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az érettségi.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
A legtöbb bölcsész- és társadalomtudományi képzéshez egy, az orvosi szakokhoz két emelt szintű érettségit kell szerezni. Ha ezt a feltételt nem teljesítitek, lecsúsztok a felvételiről. A teljes listát itt találjátok. Az emelt szintű érettségiért akkor is jár az 50 többletpont, ha a kiválasztott szakon kötelező letenni.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
