Hány pontot ér a 2018-as felvételin a régi típusú érettségi bizonyítvány?

Hogyan kell számolni a felvételi pontokat, ha régi típusú érettségitek van? Hány százalékot érnek, és mi alapján kell átváltani az érdemjegyeket? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

  • Eduline
Ruprech Judit

Hány pontot ér a régi típusú érettségi a 2018-as felvételin?

Alapvetően a 2005 előtti – azaz nem a kétszintű érettségi vizsgarendszer szerinti – középiskolai és érettségi eredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül használhatók. Az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az abban foglalt érdemjegyek az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg: jeles (5): 100%, jó (4): 79%, közepes (3): 59%, elégséges (2): 39%.

Mikor érettségizhettek újra?

Új érettségi vizsgára akkor kell vagy lehet jelentkezni, ha:

  • a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező az általa megjelölt szakra az érettségi pontok számításához szükséges előírt tárgy(ak)ból egyáltalán nem rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel,
  • rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel, de nem az előírt szinten (pl. amikor követelmény az emelt szintű érettségi),
  • rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel, de a kedvezőbb pontok elérése érdekében annak szintjén emelni szeretne, eredményén – ugyanazon a szinten, de – javítani szándékozik - írja a felvételi tájékoztató.

Az idei felvételivel kapcsolatban minden cikket megtalálsz itt.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.