Jön a szigor 2015-től: nehezebb lesz bekerülni az egyetemekre és főiskolákra

Mire számíthatnak azok, akik 2015-ben érettségiznek és felvételiznek? Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, amelyek a végzős középiskolásokat, illetve az egyetemre, főiskolára jelentkezőket is érintik.

  • Eduline
Shutterstock

Emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan szakokon jelenleg 260 az alsó limit, a felsőoktatási szakképzéseken 220. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. Ráadásul ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell elérni.

A minimumponthatár 2015-ben 280, illetve 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 lesz. Hogyan számolják a pontokat az idei felvételin? Összefoglalónkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.

Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi

A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. Az egyetlen szigorítás az idei évhez képest a testnevelő-edző alapszakra jelentkezőket érinti: nekik testnevelésből kötelező lesz emelt szinten érettségizni. A szakok listáját itt találjátok.

Kötelező lesz önkénteskedni az érettségi előtt

Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek, ötven óra közösségi szolgálatot kell elvégezniük - ez lehet szociális vagy környezetvédelmi munka is. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható. Aki nem önkénteskedik, nem érettségizhet, így pedig a továbbtanulás is ugrik. Öt ok, amiért megéri önkénteskedni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna