Mire számíthatnak azok, akik 2015-ben érettségiznek és felvételiznek? Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, amelyek a végzős középiskolásokat, illetve az egyetemre, főiskolára jelentkezőket is érintik.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan szakokon jelenleg 260 az alsó limit, a felsőoktatási szakképzéseken 220. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. Ráadásul ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell elérni.
A minimumponthatár 2015-ben 280, illetve 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 lesz. Hogyan számolják a pontokat az idei felvételin? Összefoglalónkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. Az egyetlen szigorítás az idei évhez képest a testnevelő-edző alapszakra jelentkezőket érinti: nekik testnevelésből kötelező lesz emelt szinten érettségizni. A szakok listáját itt találjátok.
Kötelező lesz önkénteskedni az érettségi előtt
Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek, ötven óra közösségi szolgálatot kell elvégezniük - ez lehet szociális vagy környezetvédelmi munka is. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható. Aki nem önkénteskedik, nem érettségizhet, így pedig a továbbtanulás is ugrik. Öt ok, amiért megéri önkénteskedni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
