Mire számíthatnak azok, akik 2015-ben érettségiznek és felvételiznek? Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, amelyek a végzős középiskolásokat, illetve az egyetemre, főiskolára jelentkezőket is érintik.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan szakokon jelenleg 260 az alsó limit, a felsőoktatási szakképzéseken 220. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. Ráadásul ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell elérni.
A minimumponthatár 2015-ben 280, illetve 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 lesz. Hogyan számolják a pontokat az idei felvételin? Összefoglalónkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2015-ben felvételizőknek is számolniuk kell azzal, hogy számos alap- és osztatlan szakra csak akkor kerülhetnek be, ha emelt szintű érettségit tesznek egy vagy két tantárgyból. Az egyetlen szigorítás az idei évhez képest a testnevelő-edző alapszakra jelentkezőket érinti: nekik testnevelésből kötelező lesz emelt szinten érettségizni. A szakok listáját itt találjátok.
Kötelező lesz önkénteskedni az érettségi előtt
Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek, ötven óra közösségi szolgálatot kell elvégezniük - ez lehet szociális vagy környezetvédelmi munka is. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható. Aki nem önkénteskedik, nem érettségizhet, így pedig a továbbtanulás is ugrik. Öt ok, amiért megéri önkénteskedni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
