Így lehet fellebbezni az érettségi eredménye ellen: kérdések és válaszok

Hol lehet panaszkodni, ha nem a szabályoknak megfelelően javították az írásbeli érettségiteket, vagy úgy gondoljátok, hogy a szóbeli vizsgát nem jól értékelték?

  • Eduline

Meddig lehet kérelmet benyújtani?

A vizsgázó – vagy ha még kiskorú, akkor a szülő vagy a gondviselő – az érettségi eredményeinek kihirdetését követő öt napon belül nyújthat be fellebbezést vagy törvényességi kérelmet jogszabálysértésre hivatkozva. Ha kicsúsztok az öt napból, semmit nem lehet tenni, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint „a határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelemnek helye nincs”.

Mit kell beleírni?

A fellebbezés vagy a törvényességi kérelmet a vizsgát szervező intézmény igazgatójának kell benyújtani, de a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalnak (kormányhivatal által szervezett vizsga esetében az Oktatási Hivatalnak) kell címezni. Illetéket nem kell fizetni, és egyéb formai követelmény sincs, kézzel és géppel is el lehet készíteni a fellebbezést – a lényeg, hogy azokat a tényeket kell tartalmaznia, amelyek a jogszabálysértést bizonyítják.

Túry Gergely

Mikor lesz döntés?

A vizsgát szervező intézmény igazgatója még aznap vagy másnap elküldi a dokumentumot a kormányhivatalnak vagy az Oktatási Hivatalnak, a kérelemhez csatolja a vizsgabizottság elnökének nyilatkozatát is az ügyről.

A kormányhivatal vagy az Oktatási Hivatal három napon belül hoz döntést, erről értesíti az intézmény igazgatóját, aki a vizsgázót és a vizsgabizottság elnökét tájékoztatja az eredményről. Ha az érettségiző  vagy a szülő a döntéssel nem ért egyet, a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérheti a bírósági felülvizsgálatot a közigazgatási ügyekben eljáró – területileg illetékes – megyei vagy fővárosi bíróságtól. A 2014-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket és a legfontosabb infókat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.