Biológiából és fizikából az elmúlt hat év legjobb eredményét érték el a diákok a 2013-as középszintű érettségin, történelemből és angolból viszont pont az ellenkezője történt: a kétesélyes feladatok kifogtak a vizsgázókon.
"Egy hármassal már kiegyeznék", "örülök, ha megvan a kettes...", "ez nem volt ám piskóta" - ilyen kommentek érkeztek a középszintű, írásbeli töriérettségi után. A diákok az első, rövid kérdésekből álló részt találták nehéznek, az esszékérdésekkel könnyen megbirkóztak. A vizsgázók és az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint is több tárgyi tudás kellett a töriérettségi megoldásához, mint az előző években, ráadásul kétesélyes feladatok is voltak.
Meg is látszik az eredményeken. Az Oktatási Hivatal adatai alapján töriből az utóbbi évek legrosszabb eredményét érték el az érettségizők: míg 2011-ben átlagosan 3,75-ös, tavaly pedig 3,56-os osztályzatot kaptak a diákok, az idén 3,42 volt az átlag. A történelemből vizsgázók eredménye az elmúlt öt év átlagánál 5,03 százalékkal lett rosszabb 2013-ben. Az idén 55,98 százalékot, 2012-ben 59,03 százalékot, 2011-ben pedig átlagosan 63,35 százalékot szereztek a diákok a töriérettségin.
Az angolérettségi az eduline-nak nyilatkozó diákok és tanárok szerint is könnyű volt, az ötéves átlaghoz képest mégis 3,53 százalékkal teljesítettek rosszabbul a vizsgázók. 2011-ben 60,19 százalékos, 2012-ben 59,43 százalékos, idén pedig 58,01 százalékos eredményt értek el. Az átlagos érdemjegy 2011-ben 3,61, tavaly 3,58, az idén pedig 3,49 volt.
Magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából alig változott a diákok teljesítménye: magyarból 2011-ben 3,58, 2012-ben 3,48, idén pedig 3,49 volt az átlagos osztályzat, az idén érettségizők eredményei 0,24 százalékkal maradtak el az ötéves átlagtól. Matekból rontottak: az átlagos osztályzat 2,94, míg 2011-ben 2,99, 2012-ben pedig 3,04 volt. Az ötéves átlaghoz képest 0,348 százalékkal teljesítettek rosszabbul a végzősök.
Németből a 2012-es statisztikához képest rontottak, de az ötéves átlaghoz viszonyítva javítottak a diákok: 2011-ben 3,23, 2012-ben 3,57, idén pedig 3,46 volt az átlagos osztályzat. Az ötéves átlagnál 0,53 százalékkal teljesítettek jobban az érettségizők: 2011-ben 52,01 százalékot, 2012-ben 59,91 százalékot, idén pedig átlagosan 57,66 százalékot értek el.
Fizika, biológia: brillíroztak
A szaktanárok valószínűleg a fizikából és biológiából vizsgázókra a legbüszkébbek: a fizikából érettségizők majdnem öt százalékot, a biológiából vizsgázók pedig kilenc százalékot javítottak az elmúlt öt év átlagos eredményein, és az elmúlt hat év legjobb dolgozatait írták.
A fizikaérettségin 2011-ben 67,22 százalékot, 2012-ben 64,42 százalékot, idén pedig 69,52 százalékot értek el a diákok, ez jegyekre átszámítva átlagosan 3,95-ös, 3,83-as, illetve 4,08-as osztályzatot ért. Egyedül ebből a tantárgyból kaptak jó érdemjegyet a vizsgázók: tavaly minden osztályzat a négyes alatt maradt.
Biológiából 2011-ben 61,44 százalékot, 2012-ben 58,41 százalékot, idén pedig 67,3 százalékot értek el a diákok, és átlagosan 3,67-es, 3,53-as, illetve 3,95-ös osztályzatot kaptak.
Kémia, informatika
Kémiából a tavalyi évhez képest jobban teljesítettek az érettségizők, az eredmény azonban elmarad az ötéves átlagtól. Míg 2009-ben és 2010-ben 70 százalék feletti teljesítményt produkáltak a diákok, 2011-ben 68,42, 2012-ben 64,97, idén pedig 67,28 volt az átlag. Tavalyelőtt kereken négyes, tavaly 3,84-es, az idén pedig 3,96-os osztályzatot kaptak a vizsgázók a kémiaérettségin.
Az informatikaérettségin az ötéves átlaghoz képest 1,09 százalékot rontottak a diákok: 2011-ben átlagosan 58,14 százalékos, 2012-ben 60,35 százalékos, idén pedig 57,57 százalékos eredményt értek el. Ez 3,54-es, 3,64-es, illetve 3,49-es osztályzathoz volt elég.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
