Érettségi botrányok: van, aki 50 ezer forintért árulta a tesztet, máshol a tanárok árulták el a megoldásokat
Az elmúlt évtizedben rendben zajlott az érettségi, ám korábban volt olyan év, amikor több középiskola végzősei már napokkal az érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, máskor véletlenül az egy évvel korábbi feladatsor került a tesztbe. A romániai érettségizők kenőpénzt ajánlottak fel a vizsgáztató tanároknak, de jó néhány brit pedagógus is bajba jutott, mert segített a dákoknak.
Eduline
Kiszivárgott tételcímek, egy évvel korábbi feladatsor
Több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az 1989-es érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány feltűnik a Moszkva tér című kultfilmben is. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
A 2000-es olaszérettségin kellemes meglepetés érte a diákokat: a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
Öt év múlva, a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Már az érettségire készültök, de hétvégén lazítanátok egy kicsit? Mutatunk négy olyan filmet, amit érdemes megnézni - van köztük két igazi kultfilm és egy zseniális francia vígjáték is. Moszkva tér Egy igazi kultfilm, amely 1989-ben játszódik - ez nemcsak a szocializmus utolsó éve, hanem az eddigi legnagyobb érettségi botrány ideje is.
A romániai érettségi botrány
Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt. A csalást látszólag valóban sikerült felszámolni, azonban ez meglepő módon inkább a jómódú diákoknak kedvezett. Az ő bukási arányuk 8,1 százalékkal nőtt, míg a szegényebb diákoké 14,3 százalékkal. Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy korábban összedobták a diákok a kenőpénzt, így azok is profitáltak belőle, akiknek nem volt pénze hozzáadni.
Érettségi-előkészítő tanfolyamon árulták el a feladatokat
2011-ben a brit iskolákban is botrány robbant ki az érettségi feladatsorok miatt. Állítólag több brit tanár lefizette a vizsgabiztosokat, hogy előre megkapja az érettségi témáit. Az egyik vizsgafeladat az internetre is kikerült, egy nappal a vizsga előtt. „Itt vannak a tanárom tippjei a holnapi érettségihez, egy vizsgabiztos haverjától hallotta” – állítólag ezt írta az egyik diák az internetes fórumra, ahová kitette a vizsgakérdést. Volt, ahol a kiszivárgott információk miatt el is kellett halasztani az érettségit.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.