Érettségi botrányok: van, aki 50 ezer forintért árulta a tesztet, máshol a tanárok árulták el a megoldásokat
Az elmúlt évtizedben rendben zajlott az érettségi, ám korábban volt olyan év, amikor több középiskola végzősei már napokkal az érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, máskor véletlenül az egy évvel korábbi feladatsor került a tesztbe. A romániai érettségizők kenőpénzt ajánlottak fel a vizsgáztató tanároknak, de jó néhány brit pedagógus is bajba jutott, mert segített a dákoknak.
Eduline
Kiszivárgott tételcímek, egy évvel korábbi feladatsor
Több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az 1989-es érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány feltűnik a Moszkva tér című kultfilmben is. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
A 2000-es olaszérettségin kellemes meglepetés érte a diákokat: a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
Öt év múlva, a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Már az érettségire készültök, de hétvégén lazítanátok egy kicsit? Mutatunk négy olyan filmet, amit érdemes megnézni - van köztük két igazi kultfilm és egy zseniális francia vígjáték is. Moszkva tér Egy igazi kultfilm, amely 1989-ben játszódik - ez nemcsak a szocializmus utolsó éve, hanem az eddigi legnagyobb érettségi botrány ideje is.
A romániai érettségi botrány
Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt. A csalást látszólag valóban sikerült felszámolni, azonban ez meglepő módon inkább a jómódú diákoknak kedvezett. Az ő bukási arányuk 8,1 százalékkal nőtt, míg a szegényebb diákoké 14,3 százalékkal. Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy korábban összedobták a diákok a kenőpénzt, így azok is profitáltak belőle, akiknek nem volt pénze hozzáadni.
Érettségi-előkészítő tanfolyamon árulták el a feladatokat
2011-ben a brit iskolákban is botrány robbant ki az érettségi feladatsorok miatt. Állítólag több brit tanár lefizette a vizsgabiztosokat, hogy előre megkapja az érettségi témáit. Az egyik vizsgafeladat az internetre is kikerült, egy nappal a vizsga előtt. „Itt vannak a tanárom tippjei a holnapi érettségihez, egy vizsgabiztos haverjától hallotta” – állítólag ezt írta az egyik diák az internetes fórumra, ahová kitette a vizsgakérdést. Volt, ahol a kiszivárgott információk miatt el is kellett halasztani az érettségit.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.