Érettségi botrányok: van, aki 50 ezer forintért árulta a tesztet, máshol a tanárok árulták el a megoldásokat
Az elmúlt évtizedben rendben zajlott az érettségi, ám korábban volt olyan év, amikor több középiskola végzősei már napokkal az érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, máskor véletlenül az egy évvel korábbi feladatsor került a tesztbe. A romániai érettségizők kenőpénzt ajánlottak fel a vizsgáztató tanároknak, de jó néhány brit pedagógus is bajba jutott, mert segített a dákoknak.
Eduline
Kiszivárgott tételcímek, egy évvel korábbi feladatsor
Több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az 1989-es érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány feltűnik a Moszkva tér című kultfilmben is. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
A 2000-es olaszérettségin kellemes meglepetés érte a diákokat: a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
Öt év múlva, a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Már az érettségire készültök, de hétvégén lazítanátok egy kicsit? Mutatunk négy olyan filmet, amit érdemes megnézni - van köztük két igazi kultfilm és egy zseniális francia vígjáték is. Moszkva tér Egy igazi kultfilm, amely 1989-ben játszódik - ez nemcsak a szocializmus utolsó éve, hanem az eddigi legnagyobb érettségi botrány ideje is.
A romániai érettségi botrány
Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt. A csalást látszólag valóban sikerült felszámolni, azonban ez meglepő módon inkább a jómódú diákoknak kedvezett. Az ő bukási arányuk 8,1 százalékkal nőtt, míg a szegényebb diákoké 14,3 százalékkal. Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy korábban összedobták a diákok a kenőpénzt, így azok is profitáltak belőle, akiknek nem volt pénze hozzáadni.
Érettségi-előkészítő tanfolyamon árulták el a feladatokat
2011-ben a brit iskolákban is botrány robbant ki az érettségi feladatsorok miatt. Állítólag több brit tanár lefizette a vizsgabiztosokat, hogy előre megkapja az érettségi témáit. Az egyik vizsgafeladat az internetre is kikerült, egy nappal a vizsga előtt. „Itt vannak a tanárom tippjei a holnapi érettségihez, egy vizsgabiztos haverjától hallotta” – állítólag ezt írta az egyik diák az internetes fórumra, ahová kitette a vizsgakérdést. Volt, ahol a kiszivárgott információk miatt el is kellett halasztani az érettségit.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.