Érettségi: ma az emelt informatika, latin és héber van terítéken

Nyolc órakor kezdték el a diákok az emelt szintű informatikaérettségit, délután kettőtől pedig a latin és a héber nyelv kerül terítékre.

  • MTI
MTI Fotó: Vajda János

Kedd délelőtt informatikából emelt szinten 55 helyszínen 1921 vizsgázó tesz gyakorlati érettségi vizsgát. A vizsga 240 perces, azt számítógépteremben kell lebonyolítani.

A feladatsorok tematikája: szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés; táblázatkezelés; adatbázis-kezelés; algoritmizálás, adatmodellezés.

Kedd délután latin nyelvből középszinten 50 helyszínen 246, emelt szinten 9 helyszínen 33 diák tesz írásbeli érettségi vizsgát. Közép- és emelt szinten a latin nyelv írásbeli érettségi vizsgája 180 perces, a tanulóknak egy fordítási feladatot (135 perc), és egy leíró nyelvtani és lexikai-szóképzési feladatsort (45 perc) kell megoldaniuk.

Héber nyelvből középszinten 3 helyszínen 4 vizsgázó, emelt szinten egy helyszínen 6 diák érettségizik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.