Érettségizők, figyelem! Itt vannak a témakörök fizikából

Már több tantárgy 2015-ös érettségi tételei elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Íme, az emelt szintű fizikaiérettségi szóbeli témakörei.

  • Eduline

A tételeket az Oktatási Hivatal honlapján is megtaláljátok, a mérési feladattal kapcsolatos tudnivalókat itt nézhetitek meg, a mérésekről részletesen pedig itt olvashattok. Az elméleti részben lévő kérdések a lenti témakörök közül egyet-kettőt érintenek, tartalmazhatnak gyakorlati példát, és a fizikatörténeti tudásotokra is rákérdezhetnek. 

1. A haladó mozgások

  • Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.
  • A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
  • A mozgások analitikus és grafikus leírása.
  • A mozgások dinamikai elemzése.
  • Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra.

2. Periodikus mozgások

  • Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgő mozgás. A két mozgás kapcsolata.
  • A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
  • A mozgásegyenletek.
  • A mozgások dinamikai jellemzése.
  • A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége.
  • Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre.

3. Az erő

  • Az erő, a tömeg, a lendület fogalma.
  • Newton törvényei.
  • Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában.
  • Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre.

4. Mechanikai egyensúly

  • A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik.
  • Egyszerű gépek.
  • A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága.

5. Hőtágulás

  • A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma.
  • Hőmérséklet mérése.
  • Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések.
  • Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben.

6. Gázok állapotváltozásai

  • A gázok állapotjelzői és mértékegységeik.
  • A gázok állapotegyenlete.
  • Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények.
  • Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra.
  • Az ideális gáz kinetikus modellje.
  • A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata.

7. A termodinamika főtételei

  • A belsőenergia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma.
  • Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban.
  • A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása.
  • A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka.
  • Perpetuum mobile.
  • Egyszerű termodinamikai gépek.

8. Halmazállapot-változások, fajhő

  • A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma.
  • Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik.
  • A folyamatokat befolyásoló tényezők.
  • A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból.
  • Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik.
  • Hétköznapi példák fázisátalakulásokra.

9. Időben állandó erőterek

  • Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak.
  • Egyszerű elektrosztatikus erőterek.
  • A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak.
  • A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér.
  • Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása.

10. Az elektromos áram

  • Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör.
  • Ohm törvénye.
  • Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások.
  • Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények.
  • A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések.

11. Az elektromágneses indukció

  • Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő.
  • A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján.
  • A nyugalmi indukció jelensége.
  • Lenz törvénye.
  • Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor.

12. A fény

  • A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás.
  • A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma.
  • Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete.
  • Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség.
  • A lézer.

13. Hullámok

  • A mechanikai hullámok jellemzői.
  • A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám.
  • A hang.
  • Az elektromágneses hullámok jellemzői.
  • Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés.

14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény

  • Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia.
  • A munkatétel.
  • Teljesítmény, hatásfok.
  • Energiaátalakulás, -átalakítás.
  • Példák a mindennapi életből.

15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

  • A lendületmegmaradás törvénye, ütközések.
  • Mechanikai energiák megmaradása.
  • Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál.
  • Energiaátalakulás rezgőkörökben.
  • A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye.
  • A töltésmegmaradás törvénye.
  • Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés.

16. Az atom szerkezete

  • Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.
  • Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske.
  • Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete.
  • Atommodellek.

17. Magfizika

  • Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus.
  • Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció.
  • Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk.
  • Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba.

18. Az anyag kettős természete

  • Hullámtulajdonságok.
  • Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz.
  • Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete.

19. Csillagászat

  • Naprendszer, Kepler-törvények.
  • Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek.
  • A Nap tulajdonságai, energiatermelése.
  • Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete.
  • A csillagászat vizsgálati módszerei.

20. Gravitáció

  • Tömegvonzás törvénye.
  • Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság.
  • Kozmikus sebességek.

A magyarérettségi tételeit itt, a töriérettségi tételeket pedig itt nézhetitek meg. Az emelt szintű szóbeli matekérettségi tételeit itt találjátok, a bioszérettségiről pedig itt olvashattok. A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.