Érettségizők, figyelem! Itt vannak a témakörök fizikából

Már több tantárgy 2015-ös érettségi tételei elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Íme, az emelt szintű fizikaiérettségi szóbeli témakörei.

  • Eduline

A tételeket az Oktatási Hivatal honlapján is megtaláljátok, a mérési feladattal kapcsolatos tudnivalókat itt nézhetitek meg, a mérésekről részletesen pedig itt olvashattok. Az elméleti részben lévő kérdések a lenti témakörök közül egyet-kettőt érintenek, tartalmazhatnak gyakorlati példát, és a fizikatörténeti tudásotokra is rákérdezhetnek. 

1. A haladó mozgások

  • Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.
  • A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
  • A mozgások analitikus és grafikus leírása.
  • A mozgások dinamikai elemzése.
  • Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra.

2. Periodikus mozgások

  • Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgő mozgás. A két mozgás kapcsolata.
  • A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
  • A mozgásegyenletek.
  • A mozgások dinamikai jellemzése.
  • A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége.
  • Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre.

3. Az erő

  • Az erő, a tömeg, a lendület fogalma.
  • Newton törvényei.
  • Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában.
  • Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre.

4. Mechanikai egyensúly

  • A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik.
  • Egyszerű gépek.
  • A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága.

5. Hőtágulás

  • A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma.
  • Hőmérséklet mérése.
  • Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések.
  • Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben.

6. Gázok állapotváltozásai

  • A gázok állapotjelzői és mértékegységeik.
  • A gázok állapotegyenlete.
  • Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények.
  • Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra.
  • Az ideális gáz kinetikus modellje.
  • A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata.

7. A termodinamika főtételei

  • A belsőenergia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma.
  • Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban.
  • A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása.
  • A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka.
  • Perpetuum mobile.
  • Egyszerű termodinamikai gépek.

8. Halmazállapot-változások, fajhő

  • A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma.
  • Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik.
  • A folyamatokat befolyásoló tényezők.
  • A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból.
  • Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik.
  • Hétköznapi példák fázisátalakulásokra.

9. Időben állandó erőterek

  • Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak.
  • Egyszerű elektrosztatikus erőterek.
  • A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak.
  • A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér.
  • Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása.

10. Az elektromos áram

  • Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör.
  • Ohm törvénye.
  • Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások.
  • Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények.
  • A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések.

11. Az elektromágneses indukció

  • Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő.
  • A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján.
  • A nyugalmi indukció jelensége.
  • Lenz törvénye.
  • Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor.

12. A fény

  • A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás.
  • A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma.
  • Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete.
  • Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség.
  • A lézer.

13. Hullámok

  • A mechanikai hullámok jellemzői.
  • A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám.
  • A hang.
  • Az elektromágneses hullámok jellemzői.
  • Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés.

14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény

  • Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia.
  • A munkatétel.
  • Teljesítmény, hatásfok.
  • Energiaátalakulás, -átalakítás.
  • Példák a mindennapi életből.

15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

  • A lendületmegmaradás törvénye, ütközések.
  • Mechanikai energiák megmaradása.
  • Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál.
  • Energiaátalakulás rezgőkörökben.
  • A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye.
  • A töltésmegmaradás törvénye.
  • Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés.

16. Az atom szerkezete

  • Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.
  • Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske.
  • Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete.
  • Atommodellek.

17. Magfizika

  • Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus.
  • Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció.
  • Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk.
  • Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba.

18. Az anyag kettős természete

  • Hullámtulajdonságok.
  • Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz.
  • Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete.

19. Csillagászat

  • Naprendszer, Kepler-törvények.
  • Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek.
  • A Nap tulajdonságai, energiatermelése.
  • Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete.
  • A csillagászat vizsgálati módszerei.

20. Gravitáció

  • Tömegvonzás törvénye.
  • Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság.
  • Kozmikus sebességek.

A magyarérettségi tételeit itt, a töriérettségi tételeket pedig itt nézhetitek meg. Az emelt szintű szóbeli matekérettségi tételeit itt találjátok, a bioszérettségiről pedig itt olvashattok. A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.