Az informatikai alapszakokon még mindig nem kötelező az emelt szintű érettségi, pedig a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgára készülők olyan ismereteket is elsajátítanak, amelyek segítenek az egyetemi kurzusok elvégzésében.
„Fontos lenne, hogy azok a diákok emelt szintű érettségit tegyenek ebből a tárgyból, akik informatikai képzésre készülnek. A legfontosabb különbség a két szint között, hogy az emelt szintű érettségin van algoritmusalkotási, programozási feladat, míg a középszintűn nincs” - mondta az eduline-nak Sergyán Szabolcs, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának egyetemi docense, hozzátéve: az egyetem elsőéves tárgyai között bevezető programozási kurzusok is vannak, amelyeknek az anyaga nagyjából megegyezik az emelt szintű vizsgáéval, de természetesen a követelményrendszer szigorúbb. „ Azok az elsőéves egyetemisták, akik végzős középiskolásként felkészültek az emelt szintű informatikavizsgára, sokkan nagyobb eséllyel teljesítik az első év programozási tárgyait” - magyarázta.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsorát itt találjátok.
Az informatikaérettségi javítási-értékelési útmutatóját innen tölthetitek le.
A részfeladatokra kapható pontokat itt tudjátok megnézni, a megoldásokat pedig itt találjátok.
Az egyetemi docens szerint azok a hallgatók nehezen sajátítják el ezeknek a kurzusoknak az anyagát, akik soha nem találkoztak olyan problémákkal, amelyekre algoritmust kellett alkotniuk, „ráadásul az egyetemi oktatás tempója más, mint a középiskoláé”. Sergyán Szabolcs hozzátette: másodlagos, hogy konkrétan milyen nyelven tanultak programozni a diákok, „fontosabb az, hogy egyáltalán volt dolguk ilyen feladatokkal”. Az emelt szintű informatikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
„Enélkül nem lehet boldogulni”
Az emelt szintű érettségi feladatait három részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga az adatbáziskezelés és a programozás mellett azt is felméri, mennyire tudják használni az érettségizők az irodai csomagot, tudnak-e táblázatot, szöveget vagy képeket szerkeszteni, prezentációt készíteni. „Ezek olyan alapvető ismeretek, amelyekre bármikor szükségük lehet, az egyetemen ezt a tudást adottnak vesszük. Igaz, hogy van egy olyan kurzus, amely összefoglalja ezeket az ismereteket, de az inkább ismétlésre szolgál” – mondta Sergyán Szabolcs.
Az egyetemi docens hozzátette: az emelt szinten érettségizők adatbáziskezeléssel kapcsolatos feladatokat is kapnak, „ez olyan szempontból előnyös, hogy a hallgatóknak már vannak alapismereteik, amikor az egyetemen elkezdenek foglalkozni ezzel a témával”.
„Az informatikai képzések népszerűek, ebben szerepet játszik, hogy aki végez és elhelyezkedik, az jól tud keresni. Persze a diákok egy része azért jön ilyen szakra, mert egész nap a gép előtt ülnek, és ebből levonják a következtetést, hogy értenek az informatikához. Pedig az, hogy valaki játszik, használja a közösségi oldalakat, esetleg egyszerűbb dokumenumokat megszerkeszt, az még nem azt jelenti, hogy olyan szinten tudja használni a számítógépet, ahogy mi elvárjuk” – magyarázta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
