Délben ért véget az emelt szintű informatikaérettségi, az eduline olvasói pedig már értékelték is a feladatsort. Várjuk a további véleményeket kommentben!
Lehet csak az én véleményem, de szerintem az előző éviekhez képest sokkal nehezebb volt a programozás és az adatbáziskezelés része.
Az excel és a powerpoint nevetségesen egyszerű volt, az adatbázisban volt 1-2 nehezebb feladat. Viszont a programozás tényleg sokkal nehezebb volt az eddigieknél, a szövegkezelésre mentek rá nagyon.
PowerPoint sok időmet vette el, és volt olyan, amit nem is tudtam állítani a programban, pl. a színátmenetes háttér. Programozás könnyű volt. Mondjuk szoftverfejlesztő vagyok... Access-re kevés időm maradt a powerpointos hülyeség miatt.
Az idei adatbázis-kezelési feladat a korábbi évekeihez képest aránytalanul nehezebb volt, bár nem volt megoldhatatlan. Ezzel ellentétben az algoritmizálás az idén könnyebb volt, mint tavaly, de már az elején el lehetett bukni, ha valaki nem jól értelmezte az IPv6-címzésről szóló egyoldalas feladatot.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsorát itt találjátok.
Az informatikaérettségi javítási-értékelési útmutatóját innen tölthetitek le.
A részfeladatokra kapható pontokat itt tudjátok megnézni, a megoldásokat pedig itt találjátok.
Miért éri meg emelt szintű informatikaérettségit tenni? Az Óbudai Egyetem egyetemi docensével készített interjúnkat itt olvashatjátok. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola végzőseinek véleményét pedig itt találjátok az emelt szintű feladatsorról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
