Délben ért véget az emelt szintű informatikaérettségi, az eduline olvasói pedig már értékelték is a feladatsort. Várjuk a további véleményeket kommentben!
Lehet csak az én véleményem, de szerintem az előző éviekhez képest sokkal nehezebb volt a programozás és az adatbáziskezelés része.
Az excel és a powerpoint nevetségesen egyszerű volt, az adatbázisban volt 1-2 nehezebb feladat. Viszont a programozás tényleg sokkal nehezebb volt az eddigieknél, a szövegkezelésre mentek rá nagyon.
PowerPoint sok időmet vette el, és volt olyan, amit nem is tudtam állítani a programban, pl. a színátmenetes háttér. Programozás könnyű volt. Mondjuk szoftverfejlesztő vagyok... Access-re kevés időm maradt a powerpointos hülyeség miatt.
Az idei adatbázis-kezelési feladat a korábbi évekeihez képest aránytalanul nehezebb volt, bár nem volt megoldhatatlan. Ezzel ellentétben az algoritmizálás az idén könnyebb volt, mint tavaly, de már az elején el lehetett bukni, ha valaki nem jól értelmezte az IPv6-címzésről szóló egyoldalas feladatot.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsorát itt találjátok.
Az informatikaérettségi javítási-értékelési útmutatóját innen tölthetitek le.
A részfeladatokra kapható pontokat itt tudjátok megnézni, a megoldásokat pedig itt találjátok.
Miért éri meg emelt szintű informatikaérettségit tenni? Az Óbudai Egyetem egyetemi docensével készített interjúnkat itt olvashatjátok. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola végzőseinek véleményét pedig itt találjátok az emelt szintű feladatsorról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
