Szaktanár: nem okozhat gondot a diákoknak a középszintű töriérettségi

A feladatlap első részét jól állították össze, minden terület megtalálható benne.

  • Eduline

A középszintű történelemérettségi hivatalos megoldását itt találjátok meg, az emelt szintűét pedig itt.

Mónus Márton

Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint korrekt, jól megszerkesztett feladatlapot kaptak a diákok a középszintű érettségi első részében. A feladat összeállítói láthatóan igyekeztek, hogy minden terület helyet kapjon a lapon, és ez sikerült is: van politikatörténet, gazdaság, demográfia és kultúra is - mondta a szaktanár.

A tanár szerint a feladatlap összességében nem okozhat gondot a diákoknak.

Ahogy arról beszámoltunk, Julius Caesarral kezdődik az idei középszintű töriérettségi első, rövid válaszokat igénylő feladatrésze. Kaptak a vizsgázók kérdést a középkori városokkal és Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatban is. Az egyik feladat a kora újkori európai kereskedelmi útvonalakkal kapcsolatos.

Határon túli magyarok, Horthy és sztálini diktatúra a töriérettségi első részében

Horthy-idézet, határon túli magyarok és a magyarországi cigányság is téma a mai középszintű töriérettségi első feladatlapján. Julius Caesarral kezdődik az idei töriérettségi első, rövid válaszokat igénylő feladatrésze. Kaptak a vizsgázók kérdést a középkori városokkal és Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatban is. Az egyik feladat a kora újkori európai kereskedelmi útvonalakkal kapcsolatos.

Szintén a rövid választ igénylő feladatok közt található egy grafikonos feladat a 18. századi demográfiai változásokkal és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával kapcsolatban. Van még 1848-hoz kötődő feladat, és sztálini diktatúrával, közelebbről a nagy ukrajnai éhínséggel (holodomor) kapcsolatos is.

A két világháború közti Magyarországgal kapcsolatban olvashatnak a diákok Horthy-idézetet, de szól feladat a berlini falról és a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetéről. Az utolsó rövid válaszos feladat a magyarországi cigányságról szól.

Megvannak az esszéfeladatok témái is, azokról itt olvashattok.

Tizenkét rövid feladat

A középszintű történelemérettségi feladatsorának első része 12 rövid feladatot tartalmaz, mindegyik valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.

Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a töriérettségiről.

Leállt a metró: van olyan érettségiző, akit robogóval vitt be az iskolába a tanára

Több diák késett a szerda reggeli történelemérettségiről a 3-as metró leállása miatt - volt olyan érettségiző, akiért robogóval ment az egyik tanár, egy másik tanuló tanárai tanácsára taxival ment az iskolába.

Emelt szintű történelem érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.