Ezeket a feladatokat írják épp a bioszból érettségizők

Élősködők, lepkék és véradás a középszintű biológiaérettségi feladatlapján.

  • Eduline

 

Shutterstock
A középszintű biológiaérettségi 120 perces, a vizsgázóknak ennyi idő alatt 6-12 összetett feladatot kell megoldaniuk - az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint körülbelül 80 részfeladatra lehet számítani. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez.

A diákok a 120 percet maguk osztják be, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhatnak.

A biológiaérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat!

Az első feladat állatok - rovarok és élősködők - csoportosításával kapcsolatos. Néhány állatfajról találnak egy-egy jellemző mondatot a vizsgázók, és ez alapján kell betenniük a megfelelő halmazba.

A második feladatban két lepkefajról kapnak kérdéseket a vizsgázók. A harmadik feladat a gerincesek végtagjairól szól, az azt követő pedig a bolhákról. Az ötödik kérdés szövege az élővilág rekordereiről ír, ehhez kapnak kérdéseket a diákok, míg a hatodik feladatban a tápanyagok a téma.

A hetedik feladattól már emberi szervekkel foglalkoznak a feladatok, az egyikben a véradásról is szó esik.

Emelt szintű biológia érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű biológia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna