Felvételizők, figyelem! Már lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre

Péntektől lehet jelentkezni a 2017 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, a jelentkezőknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, mely egyetem, főiskola mely szakán szeretnének továbbtanulni - közölte az Oktatási Hivatal (OH).

  • MTI
Indul a verseny az egyetemi helyekért
Sutterstock
A keresztféléves eljárás során meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek legalább érettségi bizonyítvánnyal. A 2017 februárjában induló állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok felvételizhetnek, akik rendelkeznek a szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy 2017 januárjában szerzik meg azt.

A közlés szerint a felvételi eljárás tudnivalóit és a meghirdetéseket tartalmazó hivatalos tájékoztató a már jól ismert elektronikus formában jelenik meg a www.felvi.hu honlapon. A tájékoztatóban a jelentkezők megtalálják a felvételi eljárás szabályait, valamint az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a hivatalosan meghirdetett képzéseket.

Jelentkezni kizárólag elektronikusan lehet, a www.felvi.hu oldalról elérhető e-felvételi keretében. Az online felület a  november 15-i jelentkezési határidőig folyamatosan a felvételizők rendelkezésére áll, használatához első lépésként regisztrálni kell.

Mint írták, az e-felvételivel könnyen és gyorsan adható be a jelentkezés, a szükséges dokumentumok csatolása egyszerűbb, és a rendszer automatikusan szűri az informatikailag értelmezhető hibákat. A rendszerben az adatok elmenthetők, így nem szükséges egyszerre minden információt megadni, az űrlapok kitöltése bármikor folytatható.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én éjfélig kell rögzíteni, a hitelesítés határideje november 23. Ez utóbbi legegyszerűbb módja az Ügyfélkapuval történő hitelesítés.

A felvételi során legfeljebb 6 helyet jelölhetnek meg a jelentkezők, 3 jelentkezési helyet díjmentesen. Ezen felül további 3 hely jelölhető meg, ezekért egyenként 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a jelentkezéskor. (Ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, ha ugyanaz a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el, bár külön sorban szerepel majd, egy jelentkezési helynek számít.)

A pontszámítás alapképzéseken és felsőoktatási szakképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a www.felvi.hu Egyetemek, főiskolák oldalain a meghirdetett képzések mellett.

A jogszabályi minimum ponthatár idén az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzések esetében pedig 50 pont. A ponthatárokat előreláthatólag 2017. január 24-én hirdetik ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.