Ez a 20 legnépszerűbb egyetem és főiskola: hol a legnagyobb a túljelentkezés?

Melyek a legnépszerűbb egyetemek és főiskolák az idei felvételin? Hányan jelentkeztek ezekbe az intézményekbe, és hány hallgató kerülhet be fizetős és állami ösztöndíjas helyre?

  • Eduline
Túry Gergely

Összehasonlítottuk a 2014-es kapacitásszámokat - ezek a számok azt jelzik, intézményenként összesen hány elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben államilag támogatott vagy önköltséges formában - a jelentkezői létszámmal. Mivel az intézményeken belül a szakok saját kapacitásszámot határoztak meg, lesz olyan képzés, amelyre akkor is könnyű lesz bekerülni, ha az adott egyetemen vagy főiskolán egyébként háromszoros a túljelentkezés. Így változnak a pontszámítás szabályai 2014-ben: itt az új kalkulátor, lehet számolni.

Intézmény

Összes jelentkező

Kapacitás

Eötvös Loránd Tudományegyetem

22 828

17 696

Szegedi Tudományegyetem

14 646

22 037

Debreceni Egyetem

14 534

16 769

Pécsi Tudományegyetem

12 296

33 430

Budapesti Corvinus Egyetem

11 965

7806

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

11 492

12 340

Budapesti Gazdasági Főiskola

11 125

11 464

Szent István Egyetem

8640

12 598

Semmelweis Egyetem

8354

3397

Óbudai Egyetem

7380

4261

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

7380

4449

Károli Gáspár Református Egyetem

7113

2458

Széchenyi István Egyetem

6302

5803

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

6258

8081

Nyugat-magyarországi Egyetem

5719

10 235

Miskolci Egyetem

4911

6503

Eszterházy Károly Főiskola

4787

5797

Pannon Egyetem

4575

5803

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

3395

7194

Nyíregyházi Főiskola

3283

5724

Az idei felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.