Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.
"A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik. A vizsgaleírás szerint a történelem érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható" - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Oktatási Hivatal tett közzé oldalán.
Ez azt jelenti, hogy hiába tiltakozott többek között a Történelemtanárok Egylete az ellen, hogy a 2018/2019-es tanévtől kizárólag a kronológiai táblázatot nem tartalmazó kiadványok használatát engedélyezzék az érettségizőknek, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi vizsgaidőszakban érettségizők csak a következő kiadványokat vihetik magukkal az írásbelire és a szóbelire:
Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903 (1. kiadás, 2015) ISBN 978-963-682-880-6
Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1 (1. átdolgozott kiadás, 2016) ISBN 978-963-436-002-5Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2 (1. kiadás, 2017) ISBN 978-963-436-159-6A 2017-es őszi és a 2018-as tavaszi érettségin még más volt a helyzet, a 2017/2018-as tanévben ugyanis engedélyezték a korábbi - kronológiát is tartalmazó - atlaszok használatát. Az Eduline-nak nyilatkozó diákok éltek is a lehetőséggel, és valamelyik "régi" atlaszt vitték be a májusi írásbelire.
De miért nincs kronológia az új atlaszban?
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán tavasszal részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van a történelematlaszban. Azt írták, a korábbi atlaszok végén egy 20-25 oldalas kronológiai adattár volt, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást is adtak az eseményről.
„Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezte le az OFI, amely azt is kiemelte, hogy az új, állami fejlesztésű atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”.
Meglehetősen elavult szemléletet tükröz - így reagált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet érvelésére az Eduline-nak Hidas Gábor térképész. "A kronológia használata egy másik fajta kompetencia, nem keverendő össze a térképhasználat kompetenciájával. A kronológia természetesen tartalmaz olyan adatokat is, amelyek nem szükségesek a kerettanterv szempontjából, ám egy olyan kiegészítő gyűjteménye az atlasznak, amely - ha a diákok saját atlasszal rendelkeznének, és nem csak könyvtári példánnyal - az érettségi utáni években is bármikor információforrásként szolgál. Ez talán hasznosabb lenne, mint középszinten érettségiző diákokról azt hinni, hogy az érettségi után néhány hónappal még emlékezni fognak mondjuk a váradi béke évszámára. (Erre kb. annyira fognak emlékezni, mint az EKE OFI történelmi szakemberei mondjuk a vírus meghatározására.) Úgy gondolom, a kronológia adatai épp ezért nem feleslegesek, és sokkal jobban teljesítenék az EKE OFI által kitűzött "nemzeti műveltségi minimum" elérését" - írta.
A térképész szerint érthetetlen, miért a kronológia felelős azért, ha az érettségin a diákok esszéírás helyett innen másolnak ki mondatokat. "Ha egy diák az érettségi vizsgán nem tud egy történelmi esszét önállóan megírni, akkor a hibát valahol az irodalom- és történelem oktatás körül kell keresni" - szögezte le.
Több ezren írták alá a diákok petícióját
Ahogy arról korábban beszámoltunk, eddig több mint 4400-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak tavasszal. Azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt.
"Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt. Ennek a petíciónak a célja, hogy az érettségizők történelem atlasza tartalmazhassa a kronológiát. Szükségünk van rá, hiszen ez az évfolyam még nem az új, átírt atlaszokból kezdett tanulni, nem azokat használhattuk különböző felmérőknél, hanem a jogszabály előtti atlaszokat” – írják a petícióban.
Harcolnak a régi történelmi atlaszért a jövőre érettségizők: eddig 4300 aláírást gyűjtöttek
Eddig több mint 4300-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.
Hozzáteszik: a tanagyag nagysága miatt szeretnék használni az évszámokat tartalmazó atlaszt. „Szeretnénk, ha a történelemoktatás kritikus gondolkodást adna számunkra, nem pedig kizárólag a lexikális tudásunkat fejlesztené. A kronológia legalább olyan fontos a történelem érettséginél, mint a függvénytáblázat a matematika érettséginél” – írják.
A Történelemtanárok Egylete – a szervezetnek komoly szerepe volt abban, hogy a 2017-es őszi és a 2018-as tavaszi érettségin a diákok a kronológiát tartalmazó atlaszt is használhatták – is támogatja a diákokat, szerintük a történelemoktatásnak nem a lexikális tudást kell fejlesztenie, hanem inkább a kritikus gondolkodásra kell nevelnie.
Ráadásul - teszik hozzá - méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál.Rosszul járhatnak a jövőre érettségizők: a történelemtanárok is támogatják a diákok petícióját
Valóban méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál - így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy 11. évfolyamosok petíciót indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi" történelmi atlaszt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
