Harcolnak a "régi" történelmi atlaszért a jövőre érettségizők: eddig 4300 aláírást gyűjtöttek

Eddig több mint 4300-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt.

  • Eduline
Túry Gergely
Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt. Ennek a petíciónak a célja, hogy az érettségizők történelem atlasza tartalmazhassa a kronológiát. Szükségünk van rá, hiszen ez az évfolyam még nem az új, átírt atlaszokból kezdett tanulni, nem azokat használhattuk különböző felmérőknél, hanem a jogszabály előtti atlaszokat” – írják a petícióban.

Hozzáteszik: a tanagyag nagysága miatt szeretnék használni az évszámokat tartalmazó atlaszt. „Szeretnénk, ha a történelemoktatás kritikus gondolkodást adna számunkra, nem pedig kizárólag a lexikális tudásunkat fejlesztené. A kronológia legalább olyan fontos a történelem érettséginél, mint a függvénytáblázat a matematika érettséginél” – írják.

Rosszul járhatnak a jövőre érettségizők: a történelemtanárok is támogatják a diákok petícióját

Valóban méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál - így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy 11. évfolyamosok petíciót indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi" történelmi atlaszt.

A jogszabály idén megengedte az évszámokat is tartalmazó atlasz használatát, ám a könnyítés csak a 2017/2018-as tanévre vonatkozik, a 2018/2019-es tanévre már nem.

Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba

"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.