2019-ben brit egyetemen szeretnél tanulni? Ezért kell elkezdeni már most a felkészülést

Legalább egy-másfél éves felkészüléssel számolhatsz, ha valamelyik brit egyetemen szeretnéd megkezdeni tanulmányaidat. Vagyis ha 2019 októberében már az Oxford, a Cambridge, a St. Andrews vagy valamelyik más neves egyetem előadójában szeretnél ülni, már most meg kell tenned az első lépéseket. Melyek ezek? Megmutatjuk.

  • Eduline

1. feladat: mit szeretnél tanulni?

Az első feladat, hogy eldöntsd, mit is szeretnél tanulni. Vannak olyan szerencsések, akik már az óvodában is tudták, hogy kísérleti fizikusok vagy híres génsebészek szeretnének lenni, és egy egészen speciális terület érdekli őket. Őket a brit felsőoktatás a legkülönfélébb alapképzésekkel csábítja, a ráksejtbiológiától, a genetikától kezdve az összehasonlító irodalmon át a kriminológiáig.

A legtöbb diáknak inkább szerteágazó érdeklődése van, sokszor nem is csak egyetlen tudományterületről. A brit egyetemi rendszernek az egyik hatalmas előnye, hogy nem mindig szükséges választani: az úgynevezett combined kurzusok választásával tanulhatnak például közgazdaságtant földrajzzal vagy kínai nyelvvel kombinálva; fizikát csillagászattal vagy akár filozófiával együtt; pszichológiát nyelvészettel vagy szociológiával. A kombinációk sora szinte végtelen.

Oxford. Időben el kell kezdeni a felkészülést
Wikipedia

2. feladat: információgyűjtés

Az egyetemek honlapjukon részletesen ismertetik a képzéseik tartalmát és a felvételi követelményeiket. Ennél gazdagabb információt a brit felsőoktatási kiállításon (UCAS Exhibition) lehet szerezni -  ide saját szervezésben és szervezett formában, például a go2uni programmal is lehet jutni. Egyetemlátogatással még jobb képet szerezhetsz arról a környezetről, ahol a következő két-négy évet szeretnéd tölteni, ezért egy ilyen útra is érdemes önállóan vagy csoportosan elmenni.

3. feladat: a personal statement és a referencia

Ideális esetben három hónappal a felvételi jelentkezés határideje előtt mindenki eldönti, hogy mit szeretne tanulni, és melyik az az öt hely, ahova érdemes és esélyes bejutni. Ekkor kell elkezdeni a personal statement megírását, és kiválasztani azt a tanárt, aki majd megírja a referenciát.

Ezek az esszék döntő fontosságúak a felvételin, mivel ezeken keresztül kell meggyőzni a felvételi bizottságot az eredményedről, motivációdról, önállóságodról. A személyes adatokat egy központi online felületen kell beírni, és ugyanide kell feltölteni ezeket a dokumentumokat október 15-ig (ha az Oxford és a Cambridge, vagy az orvosi egyetemek képzéseire jelentkezel), a többi felsőoktatási intézményben január 15. a határidő.

Ezután az egyetem értékeli a jelentkezést, behívhat interjúra, illetve előírhat felvételi tesztet, amelyekre előzetesen fel kell – és lehet – készülni. A szerencséseket azután tavaszig értesítik arról, hogy milyen érettségi- és nyelvvizsga-követelmények teljesítése esetén juthatnak be a képzésre (ez a conditional offer). A kiválasztott diákoknak ezután csak a szálláskeresés, ügyintézés, utazás, diákhitel-kérelem jóval kellemesebb problémáival kell foglalkozniuk.

A feladat tehát nem egyszerű, de egyre több magyar diák veszi sikerrel az akadályokat (jelenleg több mint 10 000-en tanulnak külföldi egyetemen), ugyanis olyan felkészítők közül válogathatnak, mint például az Euroexam go2uni programja, amely a felvételi folyamat teljes egészén végigkíséri őket.

A skót Roxfort, ahol hajnali kettőig tart nyitva a könyvtár

A magyar diákoknak van néhány titkos favoritja. Ezek egyike Skóciában a University of Glasgow, ahol most is becsületes magyar csapat erősíti a legkülönbözőbb szakok, societyk és a színes, zajos Student Village életét. Levente fizikát és űrkutatást, Emma zoológiát, Lili közgazdaságtant tanul, de megtalálható a magyar diákok palettáján a pszichológia is éppúgy, mint az aeronautika.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.