Ebből a tárgyból is változnak az érettségi szabályai - itt vannak a részletek

Nem csak a kötelező tárgyakból, jó néhány természettudományos tárgyból is változnak az érettségi szabályai. Cikksorozatunk legújabb részében a biológiaérettségit érintő módosításokról olvashattok.

  • Eduline

Változik a feladatok száma

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán közzétett tájékoztató szerint a középszintű írásbeli feladatainak száma az eddigi 8-10-ről 6-12-re módosul - ha szerencsétek van, a vizsgátok évében kevesebb, ha nincs szerencsétek, több feladatot kell megoldani.

Eltűnik egy feladattípus

Közép- és emelt szinten is kikerül az írásbeli feladatok közül az igaz/hamis típus.

Shutterstock

Változik a középszintű szóbeli értékelése

Eddig az A) és B) feladatra 25-25 pontot kaphattatok, az új szabályozás szerint az A)-ra 20, a B)-re 25, a kettő nyelvi felépítettségére pedig maximum 5 pont jár. Az összpontszám (50) nem változik.

Változik az emelt szintű vizsga is

Az emelt szintű írásbeli választható problémafeladatában az esszére maximum 10 pontot lehet adni az új szabályzat értelmében, eddig ilyen korlát nem volt. A feladatra továbbra is összesen 20 pont adható, ahogy eddig.

A most érvényes vizsgaleírás szerint az emelt szintű szóbeli témaköreinek címét kellett nyilvánosságra hozni, az új szabály szerint a feladat tételeinek címét.

Mintafeladatokat itt találtok.

Rossz hír az érettségizőknek: 2017-től több feladat lesz a magyarérettségin

 

Hivatalos: így változik jövőre a matekérettségi, itt vannak az új feladatok

 

Nagy változások lesznek 2017-től a töriérettségin: ilyenek az új feladatsorok

Emelt szintű biológia érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű biológia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna