Meglepő feladatok a bioszérettségin: HVG-cikket és Arany-idézetet is kaptak a diákok

A csípőízületről, Pasteur megfigyeléseiről, az adrenalinról és az inzulinról, a vesekövekről és a biomasszáról is...

  • Eduline

A csípőízületről, Pasteur megfigyeléseiről, az adrenalinról és az inzulinról, a vesekövekről és a biomasszáról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű bioszérettségin. A feladatsorban meglepő feladatok is vannak: a vizsgázóknak például a babgulyás receptje alapján kell - biológiai szempontból - elemezniük a hozzávalókat, míg a farkasok viselkedését Arany János Toldijának egy részlete alapján kell leírniuk. A középszinten érettségizőknek egy HVG-cikk részletét is el kell olvasniuk, a szöveg alapján kell válaszolniuk a genetikáról szóló kérdésekre.

A középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát innen tölthetitek le

Az emelt szintű feladatsor hivatalos javítókulcsát pedig itt találjátok

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldása

Biológiaérettségi: "meglepetést okozhatott a feladatsor" az eduline által megkérdezett egyetemi oktató szerint

"Voltak becsapós részek" - diákokat kérdeztünk a bioszérettségiről

A középszintű vizsga 120 percig tart, 8-10 feladatból áll: biológiai tényeket és elveket kell felidézni, felismerni a jelenségek közötti kapcsolatokat, szövegeket és ábrákat kell értelmezni. Az eduline-on minden fontos infót megtaláltok a bioszérettségiről: délben jövünk a középszintű feladatsorral és a nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.