Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek?
Tanárszakra szeretnék jelentkezni, de nem csak egy helyre. Akkor minden intézménybe el kell mennem az alkalmassági vizsgára?
Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük. Ha több helyre is beadjátok a jelentkezéseteket, akkor is csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltök meg a jelentkezési lapon. Ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.
Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
