Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek?
Tanárszakra szeretnék jelentkezni, de nem csak egy helyre. Akkor minden intézménybe el kell mennem az alkalmassági vizsgára?
Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük. Ha több helyre is beadjátok a jelentkezéseteket, akkor is csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltök meg a jelentkezési lapon. Ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.
Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
