Felvételi 2016: itt van minden az alkalmassági vizsgákról

Milyen szakokon kell alkalmassági vizsgát tennetek, hány helyen kell vizsgáznotok, és mi történik, ha nem mentek át az alkalmasságin? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline
MTI / Komka Péter

Az alkalmassági vizsga lehet egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, nyelvi alkalmassági vizsgálat. Azt, hogy egy képzésen szerveznek-e alkalmassági vizsgát, a felvi.hu-n, a meghirdetett szakok listájában találjátok. A vizsgák listáját itt találjátok.

Az alkalmassági vizsgáról értesítést küldenek az egyetemek - de ha a vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kapjátok meg a levelet, érdemes az intézményeknél érdeklődni.

Hasznos infók

A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok.

A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket.

A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek.

A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok.

Az alkalmassági vizsgákon nem pontszámot kaptok, hanem "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítést. Amennyiben megfeleltek a vizsgán, úgy a szokásos eljárással, a felvételi összpontszám alapján rangsorolnak titeket, és akkor kerülhettek be a képzésre, ha eléritek a júliusban kihirdetett ponthatárt.

Ha "nem felelt meg" minősítést kaptok, akkor az adott szakra biztosan nem fogtok bekerülni - függetlenül a pontszámotoktól. Akkor is így jártok, ha nem mentek el az alkalmassági vizsgára.

Előfordulhat, hogy több olyan szakra is jelentkeztek, ahol alkalmassági vizsgát tartanak. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, a tanító és az osztatlan tanárképzések pályaalkalmassági vizsgáit elég egyszer letenni, az eredményt a többi egyetem-főiskola képzésén is figyelembe veszik.

Más szakokon viszont mások a szabályok - ilyenkor az összes (megjelölt) felsőoktatási intézményben vizsgázni kell. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.