5+1 hiba, amit nem szabad elkövetni a ponthatárhúzás előtt

Alig két hét múlva mindenki megtudja, bekerült-e a legelső helyen megjelölt szakra, egyetemre. De hogy mivel és hogyan töltitek a következő napokat?

  • Eduline
Pixabay

Ne rontsátok el magatoknak a következő időszakot felesleges stresszeléssel, görcsöléssel. Mit ne tegyetek a ponthatárhúzás előtt?

1. Ne agyaljatok az érettségin

Véget ért a tavaszi érettségi szezon. Most már igazán kár aggódni azon, hogy mit lett volna, ha. Úgy sikerült, ahogy sikerült, javítani ezen már nem tudtok, legalábbis a felvételiig már nem.

2. Ne számolgassátok folyamatosan a pontjaitokat

Nagyon jó, ha pontosan tudjátok, mivel kell számolnotok a ponthatárhúzásnál, de nem szabad túlzásba esni. Sokan naponta számoljk át a pontjaikat is - hátha egy nap több jön ki? Felesleges, ne stresszeljétek magatokat.

3. Ne gondoljátok, hogy vége mindennek, ha nem kerültök be

Ha mégsem sikerül a felvételi, akkor sem dől össze a világ. Egyrészt még ott van a pótfelvételi, másrészt az egyetem helyett vagy előtt számtalan dolgot csinálhattok. 

4. Ne essetek túlzásba a tervezéssel sem

Már a kiválasztott egyetem városában érzed magad? Nézed a kötelező tankönyveket és az olvasmányokat? Albérletet is szereztél, foglaltál már? Ezekkel a dolgokkal is óvatosan kell bánni, inkább várjátok meg a ponthatárhúzás estéjét, és utána tervezhettek, amit csak akartok, de felesleges kiadásokba ne verjétek magatokat.

5. Ne gubózzatok be egyedül

Legyetek a barátaitokkal, töltsétek együtt a ponthatárhúzás estéjét is.

5+1. Ne felejtsétek el a határidőt

Talán a legfontosabb, hogy július 11-ig lehet a kötelező dokumentumokat pótolni és sorrendet módosítani. Ha változtatnátok valamin, vigyázzatok, ki ne csússzatok a határidőből!

Be lehet kerülni az egyetemre közepes jegyekkel?

Az idei felvételin is meg lehet duplázni az érettségi pontokat? Mutatjuk a 2018-as szabályokat. A 2018-as felvételin is kétféleképpen számolhatnak pontjaikkal azok, akik alap- vagy osztatlan szakra jelentkeznek. Vagy összeadják a (maximum 200) tanulmányi pontot és a (szintén maximum 200) érettségi pontot, majd ehhez adják hozzá a (a felső limit itt is 100) többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.