Furcsa ötlettel állt elő a felsőoktatási államtitkárság, kiderült, hogy 2020-tól szigorítanak a felvételi feltételein, 2015-ben pedig eltűnik a hagyományos jelentkezési lap. Ezek voltak a hét hírei.
Tényleg értéktelen az érettségi?
"Pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni" - mondta a Heti Válasznak Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Tényleg értéktelen a "sima" érettségi? Utánajártunk.
2020-tól sokkal nehezebb lesz bekerülni az egyetemekre és főiskolákra
2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Érettségi nélkül is lehetne kerülni a felsőoktatásba
Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.
Ezekben a városokban a legjobb egyetemistának lenni
Párizs a legjobb egyetemváros - legalábbis a külföldi hallgatók ott érzik magukat a legjobban a Quacquarelli Symonds (QS) 2015-ös rangsora szerint. Budapest nem került fel a top 50-es listára. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.
Nagy változás vár az egyetemistákra
2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.
2015-ben eltűnik a nyomtatott jelentkezési lap
2015-től csak az e-felvételin keresztül lehet majd jelentkezni az egyetemi-főiskolai képzésekre - úgy tűnik, vége a hagyományos jelentkezési lapnak. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Schmitt Pál úgy emlékszik, megtarthatta doktori címét
Megdöbbentő kijelentést tett Schmitt Pál a Sport Plusz pénteki számában. Úgy emlékszik, hogy megnyerte a Semmelweis Egyetem elleni fellebbezést, így nem vonták vissza kisdoktori címét. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
