Furcsa ötlettel állt elő a felsőoktatási államtitkár, nagy változások jönnek - a hét hírei

Furcsa ötlettel állt elő a felsőoktatási államtitkárság, kiderült, hogy 2020-tól szigorítanak a felvételi feltételein, 2015-ben pedig eltűnik a hagyományos jelentkezési lap. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Tényleg értéktelen az érettségi?

"Pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni" - mondta a Heti Válasznak Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Tényleg értéktelen a "sima" érettségi? Utánajártunk.

2020-tól sokkal nehezebb lesz bekerülni az egyetemekre és főiskolákra

2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Túry Gergely

Érettségi nélkül is lehetne kerülni a felsőoktatásba

Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Ezekben a városokban a legjobb egyetemistának lenni

Párizs a legjobb egyetemváros - legalábbis a külföldi hallgatók ott érzik magukat a legjobban a Quacquarelli Symonds (QS) 2015-ös rangsora szerint. Budapest nem került fel a top 50-es listára. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Nagy változás vár az egyetemistákra

2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.

2015-ben eltűnik a nyomtatott jelentkezési lap

2015-től csak az e-felvételin keresztül lehet majd jelentkezni az egyetemi-főiskolai képzésekre - úgy tűnik, vége a hagyományos jelentkezési lapnak. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Schmitt Pál úgy emlékszik, megtarthatta doktori címét

Megdöbbentő kijelentést tett Schmitt Pál a Sport Plusz pénteki számában. Úgy emlékszik, hogy megnyerte a Semmelweis Egyetem elleni fellebbezést, így nem vonták vissza kisdoktori címét. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.