Megszüntetné az előrehozott érettségit az oktatási államtitkárság - legalábbis ez áll abban a tervezetben, amelyet...
Megszüntetné az előrehozott érettségit az oktatási államtitkárság - legalábbis ez áll abban a tervezetben, amelyet két hete hoztak nyilvánosságra. A döntéssel több tízezer diák járhat rosszul.
"Nem helyes"
Az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott a közoktatásért felelős helyettes államtitkár, hogy 2013-ban eltörölnék a népszerű vizsgatípust.
Gloviczki Zoltán szerint ugyanis "nem helyes", hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén. „Nem szeretnénk, ha a diákok előrehozott érettségi vizsgákat tennének. Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe is van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot” – nyilatkozta a helyettes államtitkár.
Közkedvelt vizsga
Pedig a 2005-ben bevezetett vizsgatípus a rendes érettségi után a második legnépszerűbbnek számít. Ennek oka többek között az, hogy a két vagy három évig tanult tantárgyakból azonnal le lehet tenni az érettségit, nem kell megvárni a tizenkettedik év végét. Megtartanák az előrehozott érettségit a diákok – összefoglalónkat itt olvashatod.
Már a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tantárgyakból tizennyolc éves koruk előtt adnak számot tudásról. 2008-ban 46 ezer, 2010 tavaszán pedig rekordszámú, 53 ezer diák tett előrehozott érettségit.
2011-ben 40 ezren, idén pedig 38 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tárgyakból nem várnak tizenkettedikig az érettségivel. Emelt szintű előrehozott vizsgát tavaly 1300-an tettek, idén még több, 1500 jelentkező volt.
Még egy évig lehet előrehozott érettségit tenni
A kormányzati honlapon nyilvánosságra hozott előterjesztés alapján az oktatási államtitkárság a 2013/2014-es tanévtől szüntetné meg az előrehozott érettségit. A tervek szerint egyedül informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehetne a tizedik vagy tizenegyedik évben vizsgázni. A tervet a Történelemtanárok Egyletének elnöke is kifogásolta, összefoglalónkat itt olvashatod.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
