Megszüntetné az előrehozott érettségit az oktatási államtitkárság - legalábbis ez áll abban a tervezetben, amelyet...
Megszüntetné az előrehozott érettségit az oktatási államtitkárság - legalábbis ez áll abban a tervezetben, amelyet két hete hoztak nyilvánosságra. A döntéssel több tízezer diák járhat rosszul.
"Nem helyes"
Az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott a közoktatásért felelős helyettes államtitkár, hogy 2013-ban eltörölnék a népszerű vizsgatípust.
Gloviczki Zoltán szerint ugyanis "nem helyes", hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén. „Nem szeretnénk, ha a diákok előrehozott érettségi vizsgákat tennének. Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe is van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot” – nyilatkozta a helyettes államtitkár.
Közkedvelt vizsga
Pedig a 2005-ben bevezetett vizsgatípus a rendes érettségi után a második legnépszerűbbnek számít. Ennek oka többek között az, hogy a két vagy három évig tanult tantárgyakból azonnal le lehet tenni az érettségit, nem kell megvárni a tizenkettedik év végét. Megtartanák az előrehozott érettségit a diákok – összefoglalónkat itt olvashatod.
Már a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tantárgyakból tizennyolc éves koruk előtt adnak számot tudásról. 2008-ban 46 ezer, 2010 tavaszán pedig rekordszámú, 53 ezer diák tett előrehozott érettségit.
2011-ben 40 ezren, idén pedig 38 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tárgyakból nem várnak tizenkettedikig az érettségivel. Emelt szintű előrehozott vizsgát tavaly 1300-an tettek, idén még több, 1500 jelentkező volt.
Még egy évig lehet előrehozott érettségit tenni
A kormányzati honlapon nyilvánosságra hozott előterjesztés alapján az oktatási államtitkárság a 2013/2014-es tanévtől szüntetné meg az előrehozott érettségit. A tervek szerint egyedül informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehetne a tizedik vagy tizenegyedik évben vizsgázni. A tervet a Történelemtanárok Egyletének elnöke is kifogásolta, összefoglalónkat itt olvashatod.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
