Megerősítette az amerikai legfelsőbb bíróság kedden annak a michigani alkotmánymódosításnak a törvényességét, amely megtiltotta, hogy az állam felsőoktatási intézményeinek felvételi gyakorlatában "faji" preferenciákat alkalmazzanak.
A kilenctagú bíróság 6:2 arányban vetette el egy szövetségi fellebbviteli bíróságnak az ezzel ellentétes tartalmú, korábbi ítéletét, amely diszkriminatívnak minősítette a michigani alaptörvény módosítását. Egy bíró nem ismerte el a saját illetékességét az ügyben.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete ugyanakkor leszögezte: általános értelemben nem foglalt állást arról, hogy a felvételik esetében törvényesnek tekinthető-e a pozitív diszkrimináció alkalmazása.
A legfelsőbb bíróság elutasította a polgári jogvédő szervezetek érvelését, miszerint Michigan állam 2006-ban elfogadott, a "faji" preferenciákat elutasító alkotmánymódosítása megnövelte a "faji" kisebbségekre - az afroamerikaiakra és a spanyolajkúakra - nehezedő terheket, ily módon megsértve az egyenlő jogvédelemnek az amerikai alkotmány által szavatolt elvét.
Michiganhez hasonlóan Kalifornia és Washington államban is kezdeményezés indult a pozitív megkülönböztetés eltörlésére, több államban pedig érvényes törvények vagy rendeletek rendelkeznek arról, hogy a "faji" szempontok nem mérlegelhetők a felvételiken. Michiganben egyébként az alkotmánymódosítás elfogadása óta csökkent az állami felsőoktatási intézményekbe felvett afroamerikai és spanyol ajkú diákok részaránya.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
