Vége a pozitív diszkriminációnak az amerikai felvételin

Megerősítette az amerikai legfelsőbb bíróság kedden annak a michigani alkotmánymódosításnak a törvényességét, amely megtiltotta, hogy az állam felsőoktatási intézményeinek felvételi gyakorlatában "faji" preferenciákat alkalmazzanak.

  • MTI
Wikipedia

A kilenctagú bíróság 6:2 arányban vetette el egy szövetségi fellebbviteli bíróságnak az ezzel ellentétes tartalmú, korábbi ítéletét, amely diszkriminatívnak minősítette a michigani alaptörvény módosítását. Egy bíró nem ismerte el a saját illetékességét az ügyben.

Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete ugyanakkor leszögezte: általános értelemben nem foglalt állást arról, hogy a felvételik esetében törvényesnek tekinthető-e a pozitív diszkrimináció alkalmazása.

A legfelsőbb bíróság elutasította a polgári jogvédő szervezetek érvelését, miszerint Michigan állam 2006-ban elfogadott, a "faji" preferenciákat elutasító alkotmánymódosítása megnövelte a "faji" kisebbségekre - az afroamerikaiakra és a spanyolajkúakra - nehezedő terheket, ily módon megsértve az egyenlő jogvédelemnek az amerikai alkotmány által szavatolt elvét.

Michiganhez hasonlóan Kalifornia és Washington államban is kezdeményezés indult a pozitív megkülönböztetés eltörlésére, több államban pedig érvényes törvények vagy rendeletek rendelkeznek arról, hogy a "faji" szempontok nem mérlegelhetők a felvételiken. Michiganben egyébként az alkotmánymódosítás elfogadása óta csökkent az állami felsőoktatási intézményekbe felvett afroamerikai és spanyol ajkú diákok részaránya.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.