Újdonság a 2015-ös felvételin: duális képzésekre is lehet jelentkezni

Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, és a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

  • MTI
Túry Gergely

Palkovics László hozzátette: a képzésbe bekapcsolódó vállalatok, cégek száma több mint kétszáz, és mind a meghirdetett szakok tekintetében, mind a hallgatói helyek számában a műszaki terület a legnépszerűbb. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövő tanév lesz az első, amikor jelentkezni lehet a felsőoktatásban duális képzésre.

Elmondta, hogy aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem kétszerese a "hagyományos" képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló.

Palkovics László ismertetése szerint ebben a képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. Ez a dokumentum rögzíti a feltételeket, a díjazás mértékét, ami minimálisan havonta a minimálbér 60 százaléka. Palkovics László jelezte, hogy a hallgató munkabére ettől felfelé eltérhet, ezt azonban szintén rögzíteni kell a munkaszerződésben.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy duális képzés esetében a munkabér az elméleti képzés idejére is jár a hallgatónak, tehát ez nem egy ösztöndíj és nem is egy gyakornoki képzés.

Az alapszak akkreditációja és vizsgarendje nem tér el a hagyományos képzésekétől, a hallgató az elméleti képzésen ugyanazt tanulja, mint a hagyományos szakon tanuló társai. A gyakorlati vizsgát pedig a vállalat szervezi.

Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta, hogy a duális képzés keretében kötött hallgatói munkaszerződés nem kötelezi a hallgatót és a céget sem arra, hogy a diáknak a tanulmányok lezárása után ott kell dolgoznia vagy a vállalatnak kell őt alkalmaznia. 

Az eseményen kiosztott írásos tájékoztató szerint a duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés a 2015-ös felvételi eljárásban két párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból és egy vállalati felvételi szakaszból.

A felvételi tájékoztatóban feltüntetik a meghirdetett szakok mellett lábjegyzetben azt, hogy az adott szaknak indul-e duális formája, valamint a vállalati partnereket is felsorolják. A felsőoktatási felvételi jelentkezést a továbbiakban a már megszokott módon kell benyújtani. Palkovics László úgy vélte: már az is nagy siker, hogy a duális képzés indulásának első évében ennyien jelentkeztek erre a képzési formára.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: bízik abban, hogy a duális képzés sikeres lesz és bővülni fog mind a képzés, mind a képzéshez kapcsolódó vállalati kör.

Úgy fogalmazott, hogy a duális képzés elindításával egy rendkívüli folyamat vette kezdetét, az oktatáspolitika megértette e képzési forma jelentőségét. Mint mondta, ezzel sokkal "gazdaságközelibbé" válik a felsőoktatási képzés is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.