A Történelemtanárok Egyletének tagja, Lőrinc László szerint a véletlen műve inkább, hogy az athéni bevándorlókra, az iszlámra, az etnikai viszonyokra és a cigányság helyzetére is kitértek az idei történelem feladatok.
A forrásszöveg mennyiségében nem tapasztalt jelentős változást Lőrinc László történelemtanár. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években is szerepelt már írásbelin az iszlám, vagy a cigányság helyzete, így igazi meglepetést nem okozott, ezen túl pedig nem érdemes aktuális közéleti párhuzamokat keresni.
A rövid választ igénylő feladatsornál a fejlődő országokat sújtó szegénység két diagramját kicsit nehezebbnek vélte, itt nem a tárgyi tudás volt a hangsúlyos, hanem két grafikon egybevetésének és elemzésének képessége, azaz inkább a készségeket vizsgálta.
Trükkös lehetett még az ipari forradalomról szóló kérdés, ahol több diák összetéveszthette az I. ipari forradalom második szakaszát a II. ipari forradalommal Lőrinc László szerint.
Edényi László meglátásához hasonlóan érdekesnek találta Lőrinc is, hogy az esszékérdéseknél egymáshoz lehetett fűzni a Sztálin-diktatúráról szóló esszét a Rákosi-korszakhoz, ami bár lazábban kapcsolódik a középszintű vizsgán, ám általában aki felkészült az egyik témakörből, az a másikat is jobban ismerheti. Kissé meglepőnek találta, hogy a Rákosi-korszaknál újabb témával nem foglalkoztak az érettségi esszétémái. Hozzátette, hogy a magyar történelemoktatás jellemzője, hogy az ismeretanyag mérete miatt nehezen jutnak el a diákok a negyedikes tananyag végére, a rendszerváltásig.
A történelem érettségi rövid választ igénylő és esszékérdéseinek megoldása már olvasható az Eduline-on!
A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.
| Érettségi 2016 |
A matek első részének nem hivatalos megoldása A matek második részének nem hivatalos megoldása |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
