A Történelemtanárok Egyletének tagja, Lőrinc László szerint a véletlen műve inkább, hogy az athéni bevándorlókra, az iszlámra, az etnikai viszonyokra és a cigányság helyzetére is kitértek az idei történelem feladatok.
A forrásszöveg mennyiségében nem tapasztalt jelentős változást Lőrinc László történelemtanár. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években is szerepelt már írásbelin az iszlám, vagy a cigányság helyzete, így igazi meglepetést nem okozott, ezen túl pedig nem érdemes aktuális közéleti párhuzamokat keresni.
A rövid választ igénylő feladatsornál a fejlődő országokat sújtó szegénység két diagramját kicsit nehezebbnek vélte, itt nem a tárgyi tudás volt a hangsúlyos, hanem két grafikon egybevetésének és elemzésének képessége, azaz inkább a készségeket vizsgálta.
Trükkös lehetett még az ipari forradalomról szóló kérdés, ahol több diák összetéveszthette az I. ipari forradalom második szakaszát a II. ipari forradalommal Lőrinc László szerint.
Edényi László meglátásához hasonlóan érdekesnek találta Lőrinc is, hogy az esszékérdéseknél egymáshoz lehetett fűzni a Sztálin-diktatúráról szóló esszét a Rákosi-korszakhoz, ami bár lazábban kapcsolódik a középszintű vizsgán, ám általában aki felkészült az egyik témakörből, az a másikat is jobban ismerheti. Kissé meglepőnek találta, hogy a Rákosi-korszaknál újabb témával nem foglalkoztak az érettségi esszétémái. Hozzátette, hogy a magyar történelemoktatás jellemzője, hogy az ismeretanyag mérete miatt nehezen jutnak el a diákok a negyedikes tananyag végére, a rendszerváltásig.
A történelem érettségi rövid választ igénylő és esszékérdéseinek megoldása már olvasható az Eduline-on!
A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.
| Érettségi 2016 |
A matek első részének nem hivatalos megoldása A matek második részének nem hivatalos megoldása |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
