A Történelemtanárok Egyletének tagja, Lőrinc László szerint a véletlen műve inkább, hogy az athéni bevándorlókra, az iszlámra, az etnikai viszonyokra és a cigányság helyzetére is kitértek az idei történelem feladatok.
A forrásszöveg mennyiségében nem tapasztalt jelentős változást Lőrinc László történelemtanár. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években is szerepelt már írásbelin az iszlám, vagy a cigányság helyzete, így igazi meglepetést nem okozott, ezen túl pedig nem érdemes aktuális közéleti párhuzamokat keresni.
A rövid választ igénylő feladatsornál a fejlődő országokat sújtó szegénység két diagramját kicsit nehezebbnek vélte, itt nem a tárgyi tudás volt a hangsúlyos, hanem két grafikon egybevetésének és elemzésének képessége, azaz inkább a készségeket vizsgálta.
Trükkös lehetett még az ipari forradalomról szóló kérdés, ahol több diák összetéveszthette az I. ipari forradalom második szakaszát a II. ipari forradalommal Lőrinc László szerint.
Edényi László meglátásához hasonlóan érdekesnek találta Lőrinc is, hogy az esszékérdéseknél egymáshoz lehetett fűzni a Sztálin-diktatúráról szóló esszét a Rákosi-korszakhoz, ami bár lazábban kapcsolódik a középszintű vizsgán, ám általában aki felkészült az egyik témakörből, az a másikat is jobban ismerheti. Kissé meglepőnek találta, hogy a Rákosi-korszaknál újabb témával nem foglalkoztak az érettségi esszétémái. Hozzátette, hogy a magyar történelemoktatás jellemzője, hogy az ismeretanyag mérete miatt nehezen jutnak el a diákok a negyedikes tananyag végére, a rendszerváltásig.
A történelem érettségi rövid választ igénylő és esszékérdéseinek megoldása már olvasható az Eduline-on!
A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.
| Érettségi 2016 |
A matek első részének nem hivatalos megoldása A matek második részének nem hivatalos megoldása |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
