Készüljetek velünk a töriérettségire: az 1848/49-es forradalom

Az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítőjének tizenegyedik videójával az 1848/49-es forradalomról szóló...

  • Eduline

Az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítőjének tizenegyedik videójával az 1848/49-es forradalomról szóló érettségi tételt ismételhetitek át (itt nézhetitek meg, milyen tételeket dolgoztunk fel eddig).

A videó bemutatja az 1848-as év téli és tavaszi eseményeit. Kitérünk az európai előzményekre, ismertetjük Kossuth feliratát, V. Ferdinánd és a Habsburg-udvar politikáját, a március 15-i pesti forradalmat. Az áprilisi törvények elemzésével zárjuk a tételt, kitérünk a jobbágykérdésre is.

Milyen feladatokat kaptak az érettségizők történelemből az előző években? Itt nézhetitek meg a középszintű feladatsorokat és a megoldásokat. Érettségi előkészítőnket irodalomból itt, matematikából pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.