Volt meglepő téma, de nem okozhatott gondot az érettségi a szaktanár szerint
Az idei feladatsorban nagyobb hangsúlyt kaptak a politikai rendszerek, mint az életszínvonalra vonatkozó kérdések - véli állandó szakértőnk, Edényi László történelemtanár. Az esszéknél ráadásul egy kedvező kombinációt is összeállíthattak a diákok, amit a többség kellő alapossággal tanulhatott.
Eduline
Túry Gergely
A fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint nem volt nehéz az idei történelem feladatsor. Az iszlám vallásra vonatkozó kérdés az Eduline olvasóinak tapasztalatai szerint meglepő volt - a nekünk nyilatkozó diákok másként vélik -, de Edényi László szerint a forrásszöveg alapján megoldható volt. A rövid választ igénylő kérdéssorban két feladatot értékelt bonyolultabbnak: a cigányság helyzetére vonatkozó grafikont, valamint a fejlődő országok jelenlegi helyzetére vonatkozó grafikont alaposan kellett elemezniük a diákoknak, hogy minden kérdést megválaszoljanak.
Edényi úgy véli, hogy a cigányság helyzetére vonatkozó témakörrel találkozhattak a diákok, a témát nem tartotta nehéznek.
Az esszékérdések között megtalálhatóak voltak olyan slágertémák, mint a Sztálin-diktatúra, melyet a végzős évben tanulniuk kellett, hasonlóan a Rákosi-korszakhoz, amit szintén ide sorolt. I. Károly (Róbert) is általában szerepel a szóbeli érettségin, tehát kiemelten készülnek rá a diákok, Edényi szerint ez a három esszékérdés lehetett a diákok választása.
A Horthy-kosrzak, valamint Bethlen István miniszterelnöksége is várható volt, hogy feltűnik az érettségin, így sokan választhatták. Az Eduline is megtippelte, hogy Mária Terézia szerepelhet a tételek között idén, Edényi szerint a felvilágosult abszolutizmus kapcsán II. József mellett az ő uralkodása jöhetett számításba, azonban tavaly II. József már szerepelt, így kikövetkeztethető volt.
Az 1848-49-es szabadságharc hálás és visszatérő téma, azonban Edényi szerint a széles ismeretanyag miatt érdekes lehet, hogy mit kérnek számon az esszénél. A felvilágosodást vélhetően kevesen választották, ugyanis számos fogalommal kellett tisztában lenni és megfelelően használni. Az Erdélyi Fejedelemségre vonatkozó esszékérdést is hasonlóan kevesen választhatták, bár a mellékelt ábra és az atlasz használata sok pontot hozhatott a diákoknak.
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.