Számítottunk arra, hogy lesz iszlámos kérdés - Diákok a töriérettségiről
Volt, akinek az iszlámmal kapcsolatos kérdés gondot okozott, más kifejezetten számított rá. Diákokat kérdeztünk, hogy sikerült nekik a délelőtti középszintű vizsga.
Eduline
Mónus Márton
Kamilla a Kölcseyben írta meg a vizsgát, és összességében elégedett volt a feladatokkal. „Mivel 1848-49 és Károly Róbert szinte mindig van, ezért arra készültem” – mondta.
Egyetlen meglepő dolog volt számára, mégpedig az atlasz igénybevétele: mint mondta, alig lehetett vagy kellett használni a történelmi atlaszt. Az is meglepte, hogy több ókorral kapcsolatos feladat volt.
A gimnazista Miguel szintén elégedett volt, Kamillához hasonlóan ő is ötösre számít, és egyáltalán nem tartotta nehéznek a feladatlapot. Ő azt mondta, több helyen kifejezetten hasznos volt az atlasz. A segédanyagról Miguelhez hasonlóan vélekedett Ákos, aki a budapesti Radnóti diákja.
Nagy slágernek tűnik az esszékérdések közül a Rákosi-korszakkal kapcsolatos feladat és Károly Róbert is.
Előzetesen szinte borítékolható volt, hogy a cigánysággal és az iszlámmal kapcsolatos feladat okozhat némi fejtörést a diákok egy részének.
A Belvárosi Alapítványi Gimnázium egyik diákja az Eduline-nak a következővel kezdte a beszámolóját: „Évek óta nincs rosszabb jegyem ötösnél történelemből. Hát most lesz”. Őt az lepte meg, hogy sokkal kevésbé kérte a lexikális tudást a feladatlap, mint várta.
Az iszlámmal és a cigánysággal kapcsolatos feladatokat találta nehéznek, elmondása szerint ezeket csak érintőlegesen vették az órákon.
Kamilla viszont arról számolt be, hogy az iszlámra készültek, szinte biztosra vették az iskolájában, hogy lesz ilyen kérdés, a cigányságról pedig tanultak, így az sem okozott számára gondot. Hasonlóan vélekedett Ákos is, számára sem jelentett problémát ez a kérdés.
Egyébként mind a vallások, mind pedig az etnikumok témaköre szerepel a tételek között, ezért elvileg kellett tanulni róla minden diáknak, bár valószínűleg sok helyen csak érintőlegesen foglalkoztak a két témával.
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.