A kettest idén sem volt nehéz megszerezni, az ötöshöz azonban szerteágazó ismeretek kellenek - mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok a középszintű történelemérettségiről. Az esszéfeladatok közül valószínűleg a bethleni konszolidációt és IV. Béla uralkodását választotta a legtöbb diák.
"Úgy látom, hogy a középszintű történelemérettségi megoldásához évről évre egyre több tárgyi tudás kell, a készségek és a tárgyi tudás között egészségesebb az arány, mint az előző években" - mondta Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója, aki szerint az idei feladatokban a kultúra, a vallás, a mindennapi élet és a gazdaság is előkerült, "ez jó irány".
A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
| A problémás feladatok |
| Végh Domonkos, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője szerint az írásbeli első részéből az 5., a 7. és a 9. feladatnál veszíthetett pontot a legtöbb érettségiző. "Az ötödik kérdésnél a kilenced és a tized megkülönböztetése jelentett problémát, a hetedik feladat a) részénél pedig sokan Budapestet írták be, pedig a Pest-Buda a jó válasz" - mondta az eduline-nak. "Az első feladattal is sokaknak volt gondja, nem mindenki tudta, ki volt az a Marius, a világvallásokról szóló kérdésnél pedig az iszlám, valamint a kereszténység és a zsidó vallás közötti kapcsolat jelentett néhány diáknak problémát" - tette hozzá. |
Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Miskolci Egyetem oktatója szerint is megfelelt a feladatlap a középszintnek, és valóban több területet fedett le, ráadásul "különböző típusú feladatok voltak, így akinek a táblázatértelmezés nem ment, szerezhetett pontokat a párosításos feladatoknál.”
Esszéfeladatok
"A kettes-hármas megszerzése most sem nehéz, azok a diákok elegendő pontot tudnak szerezni, akik részt vettek az órákon, és tudják használni az atlaszt. Az ötös megszerzése viszont nagyobb kihívást jelent" - magyarázta a szaktanár. Edényi László szerint az esszéfeladatoknál az okozhatott problémát, hogy a megadott források nem "az adott téma közepébe találtak", hanem kiegészítő jellegű információkat tartalmaztak. "Igaz, az érettségizők idén is használhatták a történelmi atlaszt, amelyből ki lehetett egészíteni a forrásokat. Ezekhez a feladatokhoz komoly tárgyi ismeret kellett, és használni kellett a szaknyelvet is" - tette hozzá.
Fazekas Csaba szerint a korok és területek hangsúlya jól oszlott meg, a jelenkor pedig nagyobb szerepet kapott, mint az előző években. „Az EU-val és a rendszerváltás utáni nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést jól választották ki, de nem hiszem, hogy ez utóbbit sokan írták meg. A Rákosi- és Kádár-kori viccek informatívak voltak, a szövegértési kompetenciát mérték fel a puszta ténybeli tudás helyett” - mondta.
Fazekas szerint nem súlyos probléma, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos feladathoz nem volt az atlaszban térkép, mivel a többiről is lehet a kérdésben tájékozódni, és ez egy választható esszé volt.
Erről bővebben itt olvashattok.
„A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdés lehetne a kiemelt közéleti érdeklődés lecsapódása, de szerintem jól reflektált az akkori társadalmi kérdésekre, nincs vele probléma” – mondta Fazekas, aki szerint a reformkor kultúrájáról és a kisebbségekről szóló kérdéseket valószínűleg kevesebben választották. „A legjobban megfogható, tankönyv alapján feldolgozható téma IV. Béla uralkodása, az ország három részre szakadása és a kiegyezés volt, ezeket nagy valószínűséggel sokan választották” - tette hozzá.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
