A kettest idén sem volt nehéz megszerezni, az ötöshöz azonban szerteágazó ismeretek kellenek - mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok a középszintű történelemérettségiről. Az esszéfeladatok közül valószínűleg a bethleni konszolidációt és IV. Béla uralkodását választotta a legtöbb diák.
"Úgy látom, hogy a középszintű történelemérettségi megoldásához évről évre egyre több tárgyi tudás kell, a készségek és a tárgyi tudás között egészségesebb az arány, mint az előző években" - mondta Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója, aki szerint az idei feladatokban a kultúra, a vallás, a mindennapi élet és a gazdaság is előkerült, "ez jó irány".
A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
| A problémás feladatok |
| Végh Domonkos, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője szerint az írásbeli első részéből az 5., a 7. és a 9. feladatnál veszíthetett pontot a legtöbb érettségiző. "Az ötödik kérdésnél a kilenced és a tized megkülönböztetése jelentett problémát, a hetedik feladat a) részénél pedig sokan Budapestet írták be, pedig a Pest-Buda a jó válasz" - mondta az eduline-nak. "Az első feladattal is sokaknak volt gondja, nem mindenki tudta, ki volt az a Marius, a világvallásokról szóló kérdésnél pedig az iszlám, valamint a kereszténység és a zsidó vallás közötti kapcsolat jelentett néhány diáknak problémát" - tette hozzá. |
Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Miskolci Egyetem oktatója szerint is megfelelt a feladatlap a középszintnek, és valóban több területet fedett le, ráadásul "különböző típusú feladatok voltak, így akinek a táblázatértelmezés nem ment, szerezhetett pontokat a párosításos feladatoknál.”
Esszéfeladatok
"A kettes-hármas megszerzése most sem nehéz, azok a diákok elegendő pontot tudnak szerezni, akik részt vettek az órákon, és tudják használni az atlaszt. Az ötös megszerzése viszont nagyobb kihívást jelent" - magyarázta a szaktanár. Edényi László szerint az esszéfeladatoknál az okozhatott problémát, hogy a megadott források nem "az adott téma közepébe találtak", hanem kiegészítő jellegű információkat tartalmaztak. "Igaz, az érettségizők idén is használhatták a történelmi atlaszt, amelyből ki lehetett egészíteni a forrásokat. Ezekhez a feladatokhoz komoly tárgyi ismeret kellett, és használni kellett a szaknyelvet is" - tette hozzá.
Fazekas Csaba szerint a korok és területek hangsúlya jól oszlott meg, a jelenkor pedig nagyobb szerepet kapott, mint az előző években. „Az EU-val és a rendszerváltás utáni nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést jól választották ki, de nem hiszem, hogy ez utóbbit sokan írták meg. A Rákosi- és Kádár-kori viccek informatívak voltak, a szövegértési kompetenciát mérték fel a puszta ténybeli tudás helyett” - mondta.
Fazekas szerint nem súlyos probléma, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos feladathoz nem volt az atlaszban térkép, mivel a többiről is lehet a kérdésben tájékozódni, és ez egy választható esszé volt. Erről bővebben itt olvashattok.„A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdés lehetne a kiemelt közéleti érdeklődés lecsapódása, de szerintem jól reflektált az akkori társadalmi kérdésekre, nincs vele probléma” – mondta Fazekas, aki szerint a reformkor kultúrájáról és a kisebbségekről szóló kérdéseket valószínűleg kevesebben választották. „A legjobban megfogható, tankönyv alapján feldolgozható téma IV. Béla uralkodása, az ország három részre szakadása és a kiegyezés volt, ezeket nagy valószínűséggel sokan választották” - tette hozzá.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
