Több szempontból is speciális lesz az infóérettségi, mutatjuk, mire kell figyelni

A néhány óra múlva kezdődő infóérettségi 180 perces lesz, de fél órával a kezdés előtt oda kell érnetek!

  • Eduline
pixabay.com

A középszintű infóérettségi egy gyakorlati vizsga, melynek megoldására 180 percetek van, és összesen 120 pontot szerzhettek vele, míg a júniusi szóbeliért legfeljebb 30 pont jár.

Az írásbelin négy hosszabb feladat van, ezek között szövegszerkesztés (40 pontért), táblázatkezelés (30 pontért) és adatbázis-kezelés (20 pontért) biztosan lesz, illetve vagy prezentációt, vagy grafikát, vagy weblapot kell készítenetek (30 pontért).

Utóbbi nem választható feladat, de nem lehet előre tudni, hogy a három közül melyiket kapják az érettségizők. Az elmúlt években a prezentációkészítés fordult elő a legtöbbször: a 2014-es tavaszi érettségin, a 2013-as őszin, és a 2012-es tavaszin is diasort kellett készíteniük a vizsgázóknak, viszont 2013 tavaszán, illetve 2011-ben mindkét vizsgaidőszakban weblapkészítési feladatuk volt. Az előző évek középszintű feladatsorait itt találjátok.

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg, és az időtöket is szabadon oszthatjátok be. Az érettségit úgy állították össze, hogy a szövegszerkesztés körülbelül 60 percet, a prezentáció-, grafika- vagy weblapkészítés 40 percet, a táblázatkezelés 50 percet, az adatbázis-kezelés pedig nagyjából 30 percet vegyen igénybe.

Az infóvizsgára technikai okok miatt félórával korábban oda kell érni. Ekkor kell elfoglalnotok a rendszergazda által kijelölt gépet, majd megkapjátok a felhasználói adataitokat és azt, hogy hol éritek el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, illetve hova kell majd lementenetek a befejezett feladatokat. A vizsga vége előtt tíz perccel a felügyelő tanárnak szólnia kell, hogy mentsétek le a feladatokat, de a biztonság kedvéért érdemes közben is sűrűn menteni.

A középszintű informatikaérettségire egy "segédeszközt" kell vinni, ez a vonalzó - minden egyebet az iskola biztosít. Az nem tudni biztosan, mire való a vonalzó.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.